Célkeresztben az adóelkerülők
Korábban már írtunk az Adóelkerülés elleni Irányelvről (ATAD). Ennek a jogharmonizációja még folyamatban van és a rendelkezés átültetése érdekében a magyar kormány számos törvényjavaslatot fogalmazott meg. Ilyen például a rendeltetésszerű joggyakorlás elvéről, valamint az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmának szigorításáról, illetve az EU-s kamatlevonás-korlátozási szabályok bevezetéséről szóló javaslat. A cél egyértelműen az adóelkerülés visszaszorítása.
Lássuk, mit is jelentenek ezek a paragrafusok pontosan!
A rendeltetésszerű joggyakorlás elve tulajdonképpen egy általános visszaélés elleni szabályrendszert takar. Magyarországon már ismert alapelv, de sok EU tagállam jogrendszerében még nem szerepelt az adózási szabályok között, ezért teszik most mindenhol kötelezővé. A mostani pontosítás olyan jogügyletek sorozatára is kiterjeszti a törvényt, amelyek fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes a releváns adójogszabály tárgyával és céljával. Ha az ügylettel, vagy ügyletsorozattal elért adóelőny a jogszabály tárgyával és céljával összhangban áll, akkor az adóelőny érvényesítése nem korlátozható. Főként akkor, ha a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetők.
Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalma is ismert szabály volt idehaza, de most ezt is egységesíteni szeretnék az EU tagállamokban. Ez a jogintézmény az offshore cégekhez köthető ügyletekre vonatkozik. Látszólag szigorodott, de valójában könnyebb mentesülni a besorolás alól. A definíció szerint az ellenőrzött külföldi társaság olyan külföldi társaság, amelyben belföldi (magyar) illetőségű adózó 50%-ot elérő tulajdoni hányaddal rendelkezik (ez régebben 10% volt és kiterjedt a tényleges tulajdonosra is) és nem fizet legalább 4,5% társasági adónak megfelelő adót a nyeresége után.
Az EU kamatlevonási szabályok megjelennek a magyar joganyagban is. Az ún. alultőkésítési szabály módosításával az Irányelvben is meghatározott korlát kerül bevezetésre az elszámolt kamatok tekintetében. Az alultőkésítési szabály célja, hogy megakadályozza a társasági adófizetés elkerülését olyan vállalkozásoknál, ahol a finanszírozás jellemzően külső forrásból valósul meg a belső forrás helyett. A javaslat értelmében a nettó finanszírozási költségeknek legfeljebb az EBITDA 30 százalékát elérő, vagy legfeljebb 939.810.000 forintos (cca. 3 millió eurós) összege számolható el. Ám az el nem számolható rész csökkenthető az előző évek kamatlevonási kapacitásának (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege) a fel nem használt részével.
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!