Bővül az Európai Ügyészséget támogató államok száma
Az Európai Bizottság augusztusban megerősítette Hollandia csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amely így már huszonegy tagállamot számlál. Málta is bejelentette csatlakozási szándékát, így már csak 5 tagállam, köztük Magyarország hiányzik a listáról.
Az Európa Parlament még 2017-ben döntött a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség felállításáról. Az EU adatai alapján csak a határokon átnyúló ÁFA csalás évi mintegy 50 milliárd eurós bevétel-kiesést okoz az EU-ban, így nem véletlen, hogy az EP sürgeti a csalások elleni hatékonyabb fellépést.
Az Európai Ügyészség független szervként a határokon átnyúló csalások és az EU pénzügyi érdekeinek sérelme kapcsán nyomozhat, vádat emelhet, és bíróság elé állíthat elkövetőket. Székhelye Luxemburgban lesz, ahol kétszintű ügyészi kollégiumként fog működni. A központi szint az Európai Főügyészből áll majd, aki átfogó felelősséggel tartozik a hivatal működéséért. A decentralizált szintet a résztvevő tagállamokban lévő delegált európai ügyészek alkotják.
Az Európai Ügyészségtől azt várják, hogy Unió-szerte hatékonyabbá válnak és felgyorsulnak az uniós költségvetést érintő bűncselekmények – így a csalás, a korrupció és a pénzmosás – esetében folytatott nyomozások. Az Európai Ügyészség a nemzeti bűnüldöző hatóságokkal együttesen veszi fel a harcot a csalások ellen, és szoros együttműködést folytat más uniós szervekkel, például az Eurojusttal és az Europollal.
Az Európai Ügyészség 2020 végéig kezdi meg tevékenységét az összes részt vevő tagállamban. Azok a tagállamok, amelyek eddig még nem döntöttek az Európai Ügyészségben való részvétel mellett, a vonatkozó rendelet elfogadását követően bármikor csatlakozhatnak. 2018. júniusában Málta is bejelentette a Bizottságnak a részvételi szándékát, a Bizottság jelenleg végzi a bejelentés vizsgálatát, és várhatóan hamarosan döntést hoz.
Jelenleg az alábbi uniós tagállamok vesznek részt az Európai Ügyészségben: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.
Hazánk az elejétől fogva ellenezte az új intézmény létrehozását. A 2017-es indoklás szerint a kormány nem támogatja az új ügyészség felállítását, mert egyrészt jelenleg is vannak olyan intézmények, mint Eurojust), vagy az OLAF, amik elvégzik a kívánt feladatot, másrészt az Európai Ügyészség, mint önálló intézmény létrehozása Magyarország esetében a ellentétes az Alaptörvényben foglaltakkal, mi szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!