Mi gyengítheti a bankrendszert?

Sokszor tesszük fel magunkban a kérdést: vajon a párnában vagy a bankban van -e nagyobb biztonságban a pénzünk? A kérdés eldöntéséhez két fontos szempontot érdemes figyelembe venni, amikor bankot választunk!

A bankbetétek nagysága és a GDP

Válság vagy egyéb pénzügyi vészhelyzet esetén sokkal könnyebb egy relatíve kisebb szektort kihúzni a csávából, mint egy nagyot. Jó példa erre Izland és a 2008-as államcsőd. Az ország csődjét három nagybank okozta, amelyek hatalmas mennyiségű külföldi betétet gyűjtöttek be, majd a Lehman Brothers bedőlése miatt szintén csődbe jutottak. Az ő külföldi tartozásaik összege meghaladta az izlandi teljes éves GDP ötszörösét! Izlandnak egész egyszerűen esélye sem volt ekkora adósságot felvállalnia, a Nemzeti Bank sem rendelkezett akkora tartalékkal, hogy a bankok bedőlését megakadályozza. Az izlandi kormány jelentős mennyiségű hitelt vett fel, de az sem volt elég. A bankok csődbe mentek és több százezer külföldi betétes futhatott a pénze után. Izland ugyanis elsősorban saját állampolgárait igyekezett kárpótolni.

Mi a tanulság? Ha a pénzügyi szektorról van szó, akkor a méret a lényeg! Fontos azonban azt is megemlíteni, vannak olyan biztonságos és konzervatív pénzügyi szabályokkal rendelkező országok, ahol az elhelyezett bankbetétek és GDP aránya nem számít jelentős rizikófaktornak.

“Bankmentő” jogszabályok

Az Európai Gazdasági Térség (EEA) pénzügyi intézményeiben kötelezően alkalmazandó jogszabályok tiltják azt, hogy az adófizetők, vagy a kormány dobjon mentőövet a bankoknak. Helyettük a bankbetéteseknek kell ezt megtennie, szükség esetén. Egy újabb európai bankválság esetén (nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen, hanem az, hogy mikor), a bankbetéteseknek kell állnia a számlát. Ez pedig aggodalomra ad okot. Európa képtelen lenne bármelyik nagyobb bankját kimenteni, nem is beszélve az egész bankszektorról. Nem Európa az egyetlen azonban, aki kodifikálta a bankmentő jogszabályt. Kanada is a közelmúltban tette ezt kötelezővé. Ráadásul Kanadának nincs aranytartaléka sem, tehát így még sérülékenyebb és védtelenebb.

A bankok konszolidációja globális trend, vagyis a pénzintézetek egyre nagyobbak lesznek. Minél nagyobbra nő egy bank, annál nehezebb azt az adófizetők pénzéből megmenteni. Politikai szempontból, az adósságleírás sokkal egyszerűbb megoldás. Így „csak” azokat büntetik, akik a pénzüket egy bajba jutott intézményre bízták.