Ha jön a CRS…

CRS, azaz Common Reporting Standard. Ez a Gazdasági együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) új globális szabványrendszere, amely megkönnyíti az adóügyi információk cseréjét. A bankoknak küldeniük kell minden olyan ügyfelük bankszámlaadatait, akik adóügyi illetőséggel rendelkeznek más a CRS-hez ugyancsak csatlakozott országban. De el lehet-e kerülni az információcserét?

2018-tól a legtöbb ország bankja el fogja küldeni a számlainformációkat a többi országnak. Céges számlák esetén ez ki fog terjedni a tényleges tulajdonosokra is. Ez biztos. ha valaki nyugodtan szeretne aludni, akkor nemigen van más választása, mint az, hogy eddigi offshore cégét átalakítja, megszüntetve annak offshore státuszát. Túlságosan megijedni azonban nem kell, mert vannak olyan legális megoldások is, amelyekkel a bankszámlák adatainak cseréje elkerülhető. Vegyük sorra ezeket!

Ha például valakinek régi (adatcsere előtt megnyitott) céges számlája van és azon nincs több, mint 250 ezer dollár, akkor megúszhatja az információcserét. Az inkognitó megőrzésére alkalmasak lehetnek az alternatív bankok és/vagy alternatív fizetőeszközök is. Utóbbira jó példát jelentenek a kriptovaluták, mint például a bitcoin.

Az is sokat számít, hogy egy cég aktív-e vagy sem. Aktív cégnek minősülnek azok a cégek, amelyek tevékenységének legalább a fele termelési, értékesítési vagy szolgáltatásnyújtási tevékenységből áll. Ha a cég aktívnak minősül, akkor nem fogják lejelenteni a tényleges tulajdonost. Azt azonban, hogy egy cég passzív vagy sem azt a tulajdonosainak igazolniuk kell. Már ahol ezt kérik tőlük… Van olyan bank ahol csak ki kell tölteni az ide vonatkozó CRS nyomtatványt saját felelősségünkre, de találkoztunk olyan bankokkal is, amelyek emiatt elkérték a cég beszámolóját. Figyelni kell arra, hogy a célkeresztbe az aktív leányvállalattal rendelkező, de egyébként passzívnak számító holdingcégek is könnyen bekerülhetnek. A CRS-től tartózkodó befektetők számára ezen felül jó megoldás lehet a különleges alapítvány vagy trust létrehozása, amelynek még nincs kedvezményzettje.

Kézenfekvő megoldásnak lehet adóügyi illetőségünk megváltoztatása is. Az adóügyi illetőség azt jelenti, hogy az adott személy melyik országgal áll adózási szempontból a legszorosabb kapcsolatban. Az ilyen státusz megszerzéséhez általában igazolnunk kell, hogy az adott országban nem szeretnénk letelepedni, de egy évben legalább 183 napot ott élünk és képesek vagyunk eltartani magunkat, valamint rendelkezünk lakhellyel is.

Ha az Európai Unión belül szeretnénk maradni, akkor az úgynevezett non-domiciled rezsimmel rendelkező országokat (Ciprus, Málta, Írország Portugália, Egyesült Királyság) célszerű előnyben részesítenünk. Ezekben ugyanis kedvező feltételekkel adózhatunk. Az EU-n kívül ugyanakkor adómentességet kínáló országokban érdemes állampolgárságot szerezni, esetleg olyan országokban, amelyek nem csatlakoznak a CRS-t alkalmazó államok közösségéhez, így nem hajlandóak adatokat szolgáltatni sem.