Össztűz az EU-ra az Apple bírság miatt
Az Európai Bizottság rekordösszegű, 13 milliárd eurós bírságot rótt ki az Apple nevű világcégre. Brüsszel szerint az ugyanis tiltott állami támogatást kapott Írországtól és kibújt adófizetési kötelezettsége alól. A lépés ellen nem csak a megbírságolt cég, de Írország és az USA is tiltakozik.
Az EU lépésének komoly és hosszú távú következményei lehetnek minden adóját optimalizálni igyekvő vállalkozás és az ilyen cégeket alacsony adókkal magához édesgetni kívánó ország számára. Brüsszel döntése ugyanis világosan láthatóvá teszi, hogy az EU nem bízná a tagállamokra az adóelkerülés elleni fellépést. Ha pedig ez így van, akkor nem csak az Apple és nem csak Írország kerülhet a jövőben olyan helyzetbe, hogy utólag komoly összegeket kell befizetnie elmaradt adóként.
Mindezek alapján nem csoda, hogy szinte valamennyi érintett igyekszik fellépni a döntés ellen. Az Apple első embere, Tim Cook például arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós lépés munkahelyeket veszélyeztethet. Az amerikai cég ugyanis az alacsony adók miatt helyezte európai központját az írországi Corkba, ahol mára 6 ezer embert foglalkozat. Az ír kormány ugyanakkor azon van felháborodva, hogy Brüsszel megtiltaná egy tagállam számára, hogy olyan törvényeket hozzon, amilyeneket akar. Írország deklaráltan azért alkalmaz alacsony adókat, hogy azzal multinacionális cégeket csábítson az országba. Ennek meg is van az eredménye az ír gazdaság tavaly 26 százalékkal nőtt.
A döntés ellen felemelte a szavát az USA pénzügyminisztériuma is. Szerintük a lépés aláássa az amerikai-európai gazdasági kapcsolatokat. Az amerikaiak elemzők szerint attól tartanak, hogy az offshore számlákra menekített 2 trilló dollár egy része Brüsszel ítélete miatt Európába kerül. Washington ezért azt szorgalmazza, hogy közös megoldást dolgozzanak ki az adóelkerülés ellen. Ez azonban nem less egyszerű, mert az adóelkerülés elleni fellépés kérdésében Európa sem egységes. Vannak ugyanis olyan államok Írországon kívül is, amelyek haszonélvezői a jelenségnek. A huzavona ráadásul újabb haszonélvezőt is életre hívhat: Nagy Britanniát. A szigetország ugyanis az unióból való kilépésének hatását tompítandó komoly adócsökkentésben gondolkodik, amibe a jövőben Brüsszel sem szólhat már bele.
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!