ATAP: így küzd az EU a cégek adóelkerülése ellen
Brüsszelnek elege lett abból, hogy a multinacionális óriásvállalkozások különböző trükköket bevetve leszorítják az adóalapjukat, hogy lehetőleg minél kevesebb adót kelljen fizetniük. Az Európai Unió akciótervet és direktívát is készít az ügyeskedés visszaszorítására és ezen keresztül adóbevételei növelésére.
Anti-Tax Avoidance Package, azaz ATAP. Ez a kifejezés, illetve betűszó takarja az Európai Unió saját adóelkerülés elleni intézkedéscsomagját. Az ATAP alapjául a világ legfejlettebb gazdaságú országait tömörítő OECD hasonló csomagja a BEPS szolgál, ám több területen szigorúbb annál.
Az ATAP legfontosabb eleme egy direktíva lenne, melynek rendelkezéseit a tagállamoknak be kell emelniük a saját jogrendjükbe. Az Európai Bizottság el is készítette e direktíva hat pontos tervezetét, amely afféle vitaindítóként szolgál. Az már most borítékolható, hogy a végső változat kimunkálása nem lesz sétagalopp, mivel a tervezet elképzelései jelentősen sértik néhány tagállam érdekeit.
Lássuk a direktíva tervezetének pontjait!
-
Kamatlevonás
A jelenlegi szabályok szerint a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségek kamata nem elismert költség, azzal meg kell növelni az adózás előtti eredményt. A direktíva tervezete úgy változtatna ezen a szabályon, hogy az EBITDA 30 százalékáig vagy legfeljebb 1 millió euró összegig lenne elismerhető a kamatráfordítás. Ráadásul a két érték közül mindig a magasabbat kellene alkalmazni.
-
Tőkekivonás
Brüsszel szeretné elérni azt is, hogy a nem elkönyvelt nyereséget képviselő eszközöket a tulajdonjog átruházása nélkül ne lehessen adómentesen egyik országból a másikba áthelyezni. Ha ez megtörténik, akkor az eszköz piaci értéke alapján adót kell fizetni ott, ahol ahonnan az eszközt kivonják. Az adót 5 éves részletfizetéssel is lehet teljesíteni, de csak akkor, ha az eszközáthelyezés az EU-n belül történik.
-
Átállási záradék
Ha egy társaság jövedelme harmadik országból származik és a jövedelem kiszámításához szükséges adókulcs alacsonyabb, mint az adózó országában alkalmazott társasági adókulcs 40 százaléka, akkor adót kell fizetni otthon is, legfeljebb a külföldön levont adó beszámítható az otthon fizetendőbe.
-
Ellenőrzött külföldi társaságok
A direktíva tervezete szerint egy uniós cégnek akkor kellene adót fizetnie egy ellenőrzött külföldi társaságtól származó bevétele után, ha abban legalább 50 százalékban tulajdonos, az ellenőrzött külföldi társaság székhelyén a társasági adókulcs kevesebb mint az adózó tagállamában alkalmazott adókulcs 40 százaléka, illetve ha az ellenőrzött külföldi társaság jövedelmének legalább a fele passzív jövedelem (osztalék, jogdíj, stb.).
-
Hibrid struktúrák
Hibrid cégnek a direktíva tervezete azt tekinti, melynek a jogi megítélése két tagállamban nem azonos. E cégek esetében annak a tagállamnak a jogi minősítése szerint kellene eljárni, ahol a kifizetések történnek vagy ahol a költségek felmerülnek. Ha hibrid eszközök, azaz egy-egy tagállamban eltérő megítélésű ráfordítások adóztatásáról kell dönteni, akkor megint a kifizetések helyén érvényes szabályokat kell alkalmazni.
-
Általános szabályok a visszaélések ellen
Ha egy ügylet elsődleges célja az adóelőny megszerzése, akkor azt a társasági adó alapjának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni – fogalmaz a direktíva tervezete. Ilyenkor az adókötelezettséget a nemzeti gazdasági jog szerint kell megállapítani.
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!