Ne felejtsük el Liechtensteint!

Adómentesen és névtelenül lehetett befektetni vagy éppen magyar cégeket tulajdonolni annak, aki korábban Liechtensteinben alapított vállalkozást. Mindez mára a múlté, de azért a befektetőknek kár lenne megfeledkezniük az apró európai hercegségről.

Komoly nemzetközi nyomásra Liechtenstein úgy döntött, hogy 2013-ban csatlakozik az Európa Tanács adóügyi együttműködési keretegyezményéhez. Egy évvel később a hercegség az OECD Common Reporting Standard (CRS) kezdeményezéséhez is csatlakozott, 2015-ben pedig megállapodott az Európai Unióval arról, hogy minden uniós állampolgár vagy annak offshore cégének tulajdonában álló bankszámláról automatikusan adatot szolgáltat a nemzeti adóhatóságok számára.

Rossz hír mindez azon magyarok számára, akik mondjuk hazai vállalkozásaikat egy speciális vállalkozási formán, a lényegében profitorientált alapítványnak tekinthető Anstalton keresztül birtokolták. Idéntől ugyanis már nem lehet megőrizni a névtelenségüket és nem lehet elrejteni a liechtensteini cégen keresztül adómentesen felvett jövedelmeket sem. De vajon mindez azt is jelenti, hogy a hercegségben már nem is éri meg vállalkozást fenntartani?

A jó hír az, hogy bár Liechtenstein már nem tekinthető offshore adóparadicsomnak, azért még számos előnyt tartogat az ott vállalkozást indítóknak. Ha a hercegségben bejegyzett holdingcég tulajdonosa egy magyar leányvállalatnak, akkor a Magyarországról neki fizetett osztalék adómentes. Ha ezt az osztalékot a liechtensteini cég kifizeti magyar tulajdonosának, akkor forrásadót ott nem kell fizetni, de Magyarországon a 15 százalékos személyi jövedelemadót ki kell fizetni. Ha magyar leánycégünket eladjuk, akkor a tranzakción realizált nyereségünk után szintén nem kell adót fizetni.

Az már csak hab a tortán, hogy mindez egy olyan országban érhető el, amely közel van Magyarországhoz és amely a fenti lépéseknek köszönhetően már egyáltalán nem számít élből gyanúsnak a magyar hatóságok számára.