Lehet, hogy a világ legjobb focistái mind adócsalók?

A világ labdarúgásának három legnagyobb alakja Cristiano Ronaldo, Lionel Messi és Neymar. Mindhárman a spanyol bajnokságban játszanak és mindhármukat adócsalással vádolják a spanyol hatóságok. De miért csak Spanyolországban kerültek célkeresztbe a jól kereső labdarúgók?

Mielőtt valaki legyintene, hogy a nagynevű játékosok úgyis mind megússzák majd az eljárásokat, nem árt tisztában lenni azzal, hogy néhány edző és játékos már ráfizetett. Javier Mascherano egy év börtönt és 800 ezer eurós pénzbüntetést kapott, mert 2011-ben és 2012-ben 1,5 millió euró adót nem fizetett be. Ángel Di María16 hónapos börtönbüntetést kapott és 2 millió eurós pénzbírságot is be kellett fizetnie, mivel 2012 és 2013 között 1,3 millió euró adót nem fizetett be. De adóelkerüléssel vádolják Radamel Falcaot és José Mourinho edzőt is. A gyanú szerint előbbi 5,6 millió euró, utóbbi3,3 millió euró adót nem fizetett be a spanyol államkasszába.

Az eljárások azonban folytatódnak. Néhány hete Cristiano Ronaldot a Real Madrid játékosát fogták perbe, mert az ügyészség azt gyanítja, hogy 2011 és 2014 között 14,7 millió euró adót nem fizetett be az államkasszába, miután eltitkolta a személyiségi jogaihoz fűződő kereskedelmi jogok értékesítéséből származó bevételeit. Hasonló módszer alkalmazása miatt kapott 21 hónapos börtönbüntetést és 2 millió eurós bírságot Lionel Messire, az FC Barcelona labdarúgója. Mivel azonban a büntetése a két évet nem haladja meg és büntetlen előéletű, így nem kell börtönbe vonulnia. Neymar hazájában Brazíliában már kétszer kapott büntetést adócsalás miatt. Egyszer 45 millió eurónak, majd 125 ezer eurónak megfelelő összegű büntetést kapott. Most Spanyolországban 2 év börtön és 10 millió euró büntetés vár rá, ha bebizonyosodik, hogy a Barcelona a bevallottnál többet fizetett érte a Santosnak.

De vajon miért a spanyol adóhatóság ilyen aktív és más országokban miért nem vizsgálják a jól kereső labdarúgók adóügyeit? A magyarázat egy jogszabályváltozásban keresendő. A kétezres évek elején elsősorban a neves labdarúgók ide csábítása érdekében született egy szabály, amely szerint a Spanyolországban munkát vállaló és évi 60 ezer eurónál többet kereső külföldieknek a hivatalos 43 százalék helyett csak 24 százalék adót kellett fizetniük. A törvényt 2010-ben módosították: a 600 ezer eurónál többet kereső munkavállalókra is a hivatalos 52 százalékos adókulcsot alkalmazták.

A kedvezőtlen változások elől kitérni igyekvők manővereit viszont elkezdte figyelni a spanyol adóhatóság. Elsősorban azt figyelik, hogy a labdarúgók cégei névleg működnek-e vagy valós gazdasági tevékenységet folytatnak? Ronaldo például saját Brit-Virgin szigeteki cégébe apportálta arculati jogait, majd azokat egy ír társaságra ruházta át, ahol a munkát valójában elvégezték. A jogok értékesítéséből származó összegeket pedig leírták, hogy kihasználják a kedvező adózási feltételeket. Maguk az érintett labdarúgók, így Ronaldo is rendre azzal védekeznek, hogy fogalmuk sincs, mi lesz az általuk megkeresett pénzek sorsa, mert ezeket az ügyeket tanácsadóik intézik.

Pontosan ezeket a tanácsadókat szeretné megregulázni az EU az adóoptimalizálás elleni irányelvével. Ennek lényege, hogy az egyes tagállamok adóhatóságai korábban és jobban tudják majd azonosítani azokat a kibúvókat, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy akár a sokat kereső sztárfocisták, akár az egyszerű állampolgárok valós jövedelmének eltitkolására.

Facebooktwittergoogle_plusmail