Újabb offshore botrány a Bahamákról
A Bahama szigeteken bejegyzett offshore társaságok adatait hozta nyilvánosságra szeptember végén a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ). A Bahama Leaks névre keresztelt 38 gigabyte mennyiségű dokumentum csomagban bárki szabadon kutakodhat.
175 ezer darab, 2009 és 2016 között a Bahamákon bejegyzett offshore cég adatai, összesen 1,3 millió oldalnyi dokumentum került fel a világhálóra a Bahama Leaks akció keretében. A dokumentumokat nyilvánosságra hozó ICIJ hangsúlyozza: offshore céget alapítani önmagában nem törvénytelen, de szerintük közismert tény, hogy az ilyen cégeket sokan használják adóelkerülésre és titkos pénzügyi tranzakciók lebonyolítására.
A bahamai botrány jóval kisebb méretű, mint a Panama Papers néven elhíresült ügy, ahol 11,6 millió oldalnyi dokumentum vált bárki számára legálisan elérhetővé, de hatása nem sokkal kisebb annál. Kiderült ugyanis, hogy egy magas rangú Európa Uniós tisztviselő, Neelie Kroes hivatalai ideje alatt is igazgatója volt egy bahamai offshore cégnek, amiről Brüsszelben senki sem tudott.
A szóban forgó bahamai offshore cég, a Mint Holdings pénzügyi tranzakciók lebonyolítására alapították és üzleti kapcsolatban állt a minden idők legnagyobb vállalati csődjében tönkrement amerikai villamosenergia-ipari óriáscéghez az Enronhoz is. A nyilvánosságra került dokumentumok tanúsága szerint a Mint Holdings igazgatója volt 2000 és 2009 között Neelie Kroes.
Az egykori versenyjogi biztos ellen etikai vizsgálat indult. Neelie Kroes azzal védekezik, hogy biztosi kinevezése előtt lemondott tisztségéről, ám a változást adminisztrációs hiba miatt nem vezették át a cégadatokban. Csakhogy az uniós biztosoknak kinevezésük előtt 10 évre visszamenőleg be kell számolniuk minden gazdasági érdekeltségükről. Ha Neelie Kroes nem tudja bebizonyítani ártatlanságát, az a legkevesebb, hogy elveszíti uniós biztosi nyugdíját.
Az ügy azért különösen kínos, mert a Bahama-szigetek 2000-ben felkerült a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő OECD azon országokat felsoroló feketelistájára, amelyek a leginkább támogatják az adóelkerülést. A döntés miatt a Bahama szigeteken egy sor jogszabályt módosítottak annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ott bejegyzett cégek működése, de sem az OECD, sem az EU nem elégedett maradéktalanul a változtatásokkal.
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!