AZ ELFELEJTETT CÉG – EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Az Európai Részvénytársaság, latin nevén: Societas Europaea (SE) létrehozásának jogszabályi feltételeit az Európai Unió teremtette meg 2004-ben. Annak ellenére, hogy nem túl gyakori ez a társasági forma, számos cégjogi és adótervezési lehetőséget rejt magában.

Az alapításkor a társaság ügyvezetésének ugyanabban az államban kell lennie, mint ahol a székhelye található, azonban ezt követően a menedzsment bármelyik Uniós tagállamba áthelyezhető. Az SE elsősorban azoknak lehet kedvező választás, akik számos Uniós országban fejtenek ki tevékenységet, ugyanis ezt a társasági formát valamennyi tagállam elismeri.
A bejegyzést követően a székhely is áthelyezhető bármelyik tagállamba anélkül, hogy a cég átalakulna vagy végelszámolása válna szükségessé. Az áthelyezést követően ugyanazok a társasági jogi szabályok lesznek irányadóak az SE-re, mint amelyek bejegyzés helyszínén érvényesek voltak. Ezt a lehetőséget kihasználva az SE tulajdonosai egy másik piac megcélzása esetén nem kényszerülnek újabb cégalapításra és ily módon csökkenthetik költségeiket, ráadásul kiszámíthatóságot biztosít az a körülmény, hogy a változatlanok maradnak a társasági jogi előírások.
Az SE akkor is átköltözhet egy másik tagállamba, ha emelkednek az adók az adott országban. További adóelőnyöket nyújthat, ha egy holding funkciót betöltő SE részére fizetnek ki osztalékot, jogdíjat és kamatot. Számos tagállam adót állapít meg az ilyen jellegű kifizetésekre még akkor is, ha a kifizetés címzettje az Unióban van bejegyezve. Néhány tagállam közötti adóegyezmény azonban rögzíti, hogy a két ország között nincs lehetőség az ilyen jellegű kifizetések megadóztatására. Adótervezési szempontból érdemes egy olyan tagállamba bejegyezni az SE székhelyét, amely rendelkezik ilyen megállapodással a kifizetést teljesítő cég országával. Fontos kiemelni, hogy a székhely megléte ilyen esetekben nem elegendő feltétel az adóegyezmény alkalmazásához, ugyanis az ügyvezetésnek is a kifizetést fogadó tagállamban kell lennie. Ha az SE nem holding funkciót tölt be, hanem leányvállalatként működik, akkor ugyanez a megoldás alkalmazható csak fordítva kell megközelíteni az osztalék, jogdíj és kamat kifizetését..