Új fegyvert vet be az EU az adócsalók ellen

Az Európai Unió tagállamai hivatalosan is zöld utat adtak annak a szigorítási csomagnak, amely alapjaiban változtatja meg az adóelkerülés, az áfacsalások és a pénzmosás elleni harcot.

Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (ECOFIN) megállapodása szerint a jövőben a tagállami adóhatóságoknak – köztük a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) – kötelező jelleggel, közvetlenül és valós időben kell megosztaniuk a gyanús adatokat az uniós szintű nyomozó szervekkel.

A szigorítás elsősorban az úgynevezett körhinta-csalásokat célozza. Ez a módszer a mai napig az európai költségvetés egyik legnagyobb vérvesztesége: a bűnszervezetek a tagállamok közötti határokon átnyúló, áfamentes kereskedelmet kihasználva fiktív cégláncolatokon keresztül igényelnek vissza olyan adót, amelyet valójában soha senki nem fizetett be.

A most elfogadott szabályozás értelmében az Európai Ügyészség (EPPO) és az uniós nyomozó szervek közvetlen hozzáférést kapnak a nemzeti adóadatbázisokhoz. Ezzel elhárul a bürokratikus akadály, és a hatóságoknak nem kell hónapokat várniuk a jogsegélykérelmekre, így a gyanús pénzmozgásokat szinte azonnal blokkolhatják.

Az Európai Bizottság várakozásai szerint az új, integrált rendszer már az idei év második felétől élesedhet, és éves szinten több tízmilliárd eurónyi adóbevételt menthet meg az európai (és benne a magyar) adófizetők számára.

A magyar kormány és a NAV az elmúlt években jelentős lépéseket tett a hazai gazdaság fehérítéséért (például az online számlarendszer és az EKÁER bevezetésével). Az új uniós rendelet azonban a nemzetközi hiányosságokat is megszünteti. Ha egy magyarországi fantomcégen keresztül gyanús, milliárdos transzfer áramlik egy másik uniós tagállamba, az EPPO és a NAV rendszerei automatikusan riasztást küldenek egymásnak.

A bankoknak és az adótanácsadóknak pedig a korábbinál is szigorúbban kell ellenőrizniük a vállalatok mögött álló tényleges tulajdonosokat, megakadályozva, hogy offshore-jellegű struktúrák mögé rejtsék a bűncselekményekből származó profitot.

Miért lépett Brüsszel? Mert a gazdasági digitalizáció és a bonyolult, mesterséges intelligenciával támogatott céges struktúrák miatt a pénzmosási technikák annyira kifinomulttá és gyorssá váltak, hogy a hagyományos, papíralapú hatósági megkeresések már képtelenek voltak tartani velük a lépést.