Láthatatlan birodalom

A leggazdagabb 0,1 százalék adózatlan vagyona meghaladja a világ legszegényebb részének vagyonát.

A világ szupergazdagjainak legfelső 0,1 százaléka elképesztő összeget, mintegy 2,84 ezermilliárd dollárt tart offshore számlákon – adózatlanul, derül ki a brit Oxfam legfrissebb jelentéséből. Ez a felfoghatatlan mennyiségű vagyon több mint amennyit a világ legszegényebb 4,1 milliárd embere összesen fel tud mutatni. Az egyenlőtlenség nem új keletű probléma, de a mostani adatok a szakadék drámai mélyülését jelzik.

A szervezet elemzése szerint a „pénzügyi árnyékvilágban”, vagyis adóparadicsomokban, tartott összegek nem csupán statisztikai adatok, hanem a globális gazdaság fájó pontjai. Ez az adózatlan vagyon évente több százmilliárd dollár kiesést jelent a nemzeti költségvetésekből. Ebből a pénzből világszerte finanszírozni lehetne a modern oktatást, a fenntartható energiát és az egészségügyi rendszerek stabilizálását.

Míg a kis- és középvállalkozások, valamint a bérből és fizetésből élők becsületesen adóznak, a globális elitnek megvannak az eszközei ahhoz, hogy kivonja magát a közös teherviselés alól. Amikor a világ lakosságának több mint a fele kevesebb erőforrással rendelkezik, mint egy maroknyi elit eldugott megtakarításai, az alapjaiban rendíti meg a társadalmi igazságosságba vetett bizalmat. Az offshore paradicsomok nem a gazdasági szabadság bástyái, hanem egy olyan rendszer eszközei, amely lehetővé teszi a vagyon koncentrációját a közjó rovására – áll az elemzésben.

Az Oxfam és számos közgazdász szerint a megoldás nem a technikai finomhangolásban, hanem strukturális reformokban rejlik. Ilyen például a globális minimumadó bevezetése, ami egy egységes, kijátszhatatlan adónem a társasági és magánvagyonokra. A transzparencia biztosítása, vagyis az offshore cégek valódi tulajdonosainak kötelező felfedése. De megoldás lehet a vagyonadó kivetése a szupergazdagokra, vagy a progresszív adóztatás, amely kifejezetten a szupergazdagok extrém felhalmozását célozza meg.