Készpénz mindig?

Jelentős könnyítés a magyar készpénzhasználók számára: a jelenlegi havi 150 000 forintról 300 000 forintra emelik az ingyenesen felvehető készpénz összegét. A döntés értelmében a lakossági ügyfelek továbbra is havonta két alkalommal, de dupla akkora összeget vehetnének fel költségmentesen bármely belföldi ATM-ből.

Míg a magyar kormány a készpénzhasználatot szabadságjogi és kényelmi kérdésként kezeli, az Európai Unió legtöbb tagállama a pénzmosás elleni harc és az adóelkerülés visszaszorítása felől közelíti meg a kérdést.

Magyarországon jelenleg nincs felső határa annak, hogy egy magánszemély mennyi készpénzzel fizethet egy boltban. Ezzel szemben sok uniós országban korlátozva van a készpénzhasználat. Franciaországban 1 000, Olaszországban 5 000, Görögországban pedig 500 EUR a készpénzfizetési korlát.

A készpénzkivezetés élén Svédország és Norvégia jár. Ott már mindennapos, hogy a kávézók vagy buszok egyáltalán nem fogadnak el fizikai pénzt. Érdekesség, hogy 2024-re ezekben az országokban is megjelent egyfajta óvatosság. A svéd kormány újabban hangsúlyozza, hogy a nemzetbiztonság és a vészhelyzeti felkészültség (pl. áramszünet, kibertámadás) miatt fontos, hogy a készpénz ne tűnjön el teljesen.

A magyar 300 000 forintos limit (kb. 730 EUR) azért egyedülálló, mert a banki költségek ellen hat; míg más országokban a bankok szabadon árazhatják a készpénzfelvételt (ösztönözve a kártyahasználatot), Magyarországon törvény védi a fogyasztót a költségektől. Az Európai Központi Bank (EKB) álláspontja szerint a készpénz törvényes fizetőeszköz, amelynek elfogadását és az ahhoz való hozzáférést biztosítani kell. E mellett gőzerővel dolgoznak a digitális eurón, amely a készpénz digitális megfelelője lenne – ötvözve a kártyás fizetés kényelmét a jegybanki pénz biztonságával.

Az egyik jellemző irány a szigorú készpénzfizetési limit és a tranzakciók 100 százalékos átláthatósága, ami a legtöbb nyugati és déli országra jellemző. A másik a készpénzhez jutás megkönnyítése. A magyar 300 ezer forintos limit tehát egyfajta szabadságharcnak is tekinthető a teljesen digitális és ellenőrizhető pénzügyi rendszerekkel szemben.