Adókönnyítési verseny dúl Európában

Az európai országok mindent megtesznek, hogy magukhoz édesgessék a multinacionális cégeket. Az egyik legelterjedtebb módszer, hogy adókönnyítéseket adnak, ha máshol keletkező jövedelmüket a kedvezményt biztosító országban adózzák le.

Világraszóló botrány robbant ki 2014 őszén, mikor kiderült, hogy az ottani adóhatóság aktív segítséget nyújtott több száz Luxemburgban bejegyzett multinacionális cég számára, hogy azoknak minél kevesebb adót kelljen fizetniük. A LuxLeaks ügy azért kavart nagy hullámokat, mert az adóelkerülés évente euró milliárdokkal rövidíti meg az EU tagállamokat.

Botrány ide vagy oda, kiderült, az adókönnyítést továbbra is széles körben alkalmazzák Európában. Az Európai Adósságügyi és Fejlesztési Hálózat (Eurodad) nevű civil szervezet ugyanis feltárta: a 17 vizsgált uniós tagállamban 2013 és 2015 között 160 százalékkal, 547-ről 1444-re ugrott az ilyen megállapodások száma. Különösen elgondolkodtató, hogy a LuxLeaks botránnyal érintett Luxemburg valamint Belgium produkálta a legnagyobb növekedést. Az élmezőnybe tartozik egyébként Magyarország is, ahol 2013-ban még 58, 2015-ben viszont már csaknem 70 adókönnyítési egyezmény működött.

Igaz, az adókönnyítési megállapodások közül nem lehet mindegyik problémás, de hogy melyik az és melyik nem, azt rendkívül nehéz megállapítani. Az egyezség részleteit ugyanis az érintett cégek és a kedvezményt adó államok is titkolják. Ez érthető is, hiszen az EU mindent megtesz a jelenség visszaszorítása érdekében. A közelmúltban például elmarasztalta Írországot, mert az megítélése szerint túlságosan nagy kedvezményeket biztosított az Apple nevű amerikai információtechnológiai világcégnek.