Kis lépések a pénzmosás és az offshore cégek ellen

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem folyamatos téma az EU-ban, de a szomorú bécsi események miatt újra előtérbe került a kérdés. Az EU-s pénzügyminiszterek pár nappal a terrortámadás után már a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemről vitáztak.

Az EU bizonyos felügyeleti jogokat egy központi hatóságra bízna, ami hatékonyabbá teheti a terrorcselekmények szövevényes kapcsolatrendszereinek felderítését. Az elkövető, vagy elkövetők anyagi hátterének a feltérképezése rendkívül bonyolult. A cél az, hogy ne csak a merénylet előkészítésére, hanem arra is fény derüljön, hogy kik és milyen segítséget adtak a bűncselekmények elkövetéséhez.

A 2015-16-os terrorhullám után számos ezzel kapcsolatos jogszabály született, de a technológia fejlődése és az egyre szofisztikáltabb módszerek miatt ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni. További probléma, hogy az EU-ban rendkívül lassú a döntéshozatali folyamat. A 2016 elején megszavazott ötödik pénzmosás elleni irányelv például csak 2018-ban lépett hatályba, tehát eleve 2 éves csúszásról beszélünk.

Akkor az alábbi szigorítások léptek életbe:

– A kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokkal kapcsolatos ellenőrzéseket szigorították.

– Intézkedéseket hoztak az előre fizetett kártyákhoz és a virtuális fizetőeszközökhöz kötődő kockázatok kezelésére.

– A nemzeti pénzügyi információs egységek közötti együttműködést javították.

– A pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó felügyeleti hatóságok és az Európai Központi Bank közötti együttműködést és információcserét szintén magasabb szintre emelték.

A technológiai innovációk, például a virtuális fizetőeszközök elterjedése nagyban nehezíti terrorizmus elleni harcot, valamint a terrorszervezetek is globalizálódtak, tehát kvázi bárhol a világon működhetnek sejtek, így sokkal kifinomultabb hírszerzési eszközökre van szükség, mint néhány évvel ezelőtt. Az EB éppen ezért azt tervezi, hogy 2021-ben újraszabályozzák ezt a területet. A tervek között szerepel egy olyan hatóság létrehozása, amely közvetlen felügyelettel rendelkezik a nagy kockázatú magánszemélyek, vállalkozások, szervezetek felett. Olaf Scholz német szövetségi pénzügyminiszter és alkancellár szerint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem a német elnökség kiemelt prioritása.