Hogyan lett az OECD a világ adóügyi véleményvezére? 3. rész

Az előzőekben az OECD korai és közelmúltbeli történelméről esett szó, hogy megértsük, miért és hogyan lett a szervezet adóügyi véleményvezér? Most megvizsgáljuk, milyen kilátásai vannak az elmúlt években kimunkált javaslataik megvalósulásának?

Ahogy az OECD elindul a legújabb reformok útján, a kormányok azon aggódnak, hogy ezek nem fogják a várva várt valós változást meghozni. Rendkívül jól kidolgozott narratívák, tűpontos analízis és ambiciózusan megfogalmazott célok. De a lépésről-lépésre lebontott javaslatok már annyira felhígulnak, hogy nincs valódi előrelépés, legalábbis a kritikusok szerint. Így továbbra is marad a jelenlegi adórendszer szélén való egyensúlyozás, a helyett, hogy egy olyan javaslat jönne, ami alapjaiban változtatja meg a rendszert.

A BEPS is úgy született meg, hogy megtörtént a probléma azonosítása, majd érkezett az arra kidolgozott akcióterv. Jelenleg azonban sok esetben már abban sincs egyetértés, hogy mi a probléma? Az OECD Adópolitikai és Adminisztrációs Központja jobban profitálna a határozottabb, összpontosított projektekből, amely kiaknázza a szervezet technikai szakértelmét. Az eddigi folyamat szerint a G20-ak, illetve a különböző országok döntöttek az adópolitikáról, és az OECD megbízást kapott a technikai megvalósításra. Ezúttal azonban a technikai részletek kidolgozása mellett magát a politikát is nekik kell kidolgozniuk, ami hatalmas kihívás.

Felmerül a kérdés továbbá, hogy vajon mindenki elkötelezett-e multilateralizmus iránt, ami az OECD reformokhoz elengedetlen? A jelenlegi politikai folyamatok, például a kereskedelmi háború, a különutas politizálás (Brexit), a nacionalizmus térnyerése, a bevándorlásellenesség, miatt nem csoda, hogy az OECD kicsit lazábban kezeli az adózás ügyét. Viszont, ha az OECD továbbra is a kormányok önös érdekeit tartja szem előtt a hatékony együttműködés érdekében, akkor a szervezet nemzetközi adópolitikát befolyásoló ereje a jövőben gyengülni fog.

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Vizsgálat a holland ABN Amro Bank ellen

A feltételezések szerint a holland pénzintézet nem megfelelő gondossággal világította át az ügyfeleit és elmulasztotta a gyanús tranzakciók jelentését. A Deutsche Bankot pedig már meg is vádolták pénzmosással. A holland…

Bővebben >>>