Újabb uniós lépések offshore ügyben!
Vizsgálóbizottságot állít fel Brüsszel a panama offshore iratok miatt – döntött június 8-án az Európai Parlament.
Blog
ATAP: így küzd az EU a cégek adóelkerülése ellen
Brüsszelnek elege lett abból, hogy a multinacionális óriásvállalkozások különböző trükköket bevetve leszorítják az adóalapjukat, hogy lehetőleg minél kevesebb adót kelljen fizetniük.
Változik a jogdíjak adóztatása Magyarországon
Valóságos paradicsom volt Magyarország azok számára, akik különféle jogdíjakból szereztek bevételt. Eddig.
Segítség! Offshore cégem van!
Az úgynevezett panama iratok nyilvánosságra hozatala óta a politikusok, a közvélemény és nem utolsó sorban a hatóságok is fokozott érdeklődést tanúsítanak a külföldön bejegyzett vállalkozások valamint azok tulajdonosainak tevékenysége iránt.
Szendviccsel az adóterhek csökkentéséért
Dupla ír-holland szendvics. Ha tippelni kéne, honnan származik ez a kifejezés, a letöbben bizonyára egy éttermi rendelés során a vendég és a pincér között elhangzott párbeszéd egy részletének hinnék.
Adóoptimalizálás, ahogy a multik csinálják
A költségvetési bevételeket apasztó pénzügyi világválság kitörése óta a kormányok sokat töprengenek azon, vajon miként lehetne az eddigieknél több adó befizetésére bírni a multinacionális óriásvállalatokat. Nincs könnyű dolguk.
Hogy adózik az Uber?
Európa más városaihoz hasonlóan az elmúlt hetekben Budapesten is kitört a taxisok és az Uber háborúja.
Búcsú Luxemburgtól, irány Ciprus és Szingapúr?
A magyar ingatlanpiacon bevett gyakorlat volt, hogy a befektető nagy értékű ingatlanát egy magyar cégbe apportálta, amit adózási okokból egy luxemburgi holdingcég közbeiktatásával birtokolt.
Ne felejtsük el Liechtensteint!
Adómentesen és névtelenül lehetett befektetni vagy éppen magyar cégeket tulajdonolni annak, aki korábban Liechtensteinben alapított vállalkozást. Mindez mára a múlté, de azért a befektetőknek kár lenne megfeledkezniük az apró európai hercegségről.
Mérséklődik-e a külföldiek cégalapítási kedve Magyarországon?
Nagy volt az érdeklődés a külföldi állampolgárok részéről a magyar cégalapítási lehetőségek iránt a 2000-es években. Az azóta eltelt másfél évtizedben a helyzet megváltozott. A cégnyilvántartási adatok szerint negyedével csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma. Vajon mi lehet ennek az oka?