Uniós irányelv a kriptovalutákról?

Egy új EU-s tervezet alapján a nem uniós állampolgárok adatainak átadására is felszólíthatnák a cégeket, amennyiben a külföldiek valamilyen európai nyomozásban érintettek. A törvénytervezet minden olyan cégre vonatkozna, amely az EU-n belül is tevékenykedik. A digitális fizetőeszközök használata is e törvény hatálya alá esne. A legfrissebb fejlemények szerint a tagországok igazságügyi miniszterei elfogadták a nem készpénzes fizetőeszközökkel kapcsolatos csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló irányelvet.

Március elején látott napvilágot a hír, hogy Brüsszel új szabályozással kényszerítené a tengerentúli techvállalatokat arra, hogy akkor is kiszolgáltassák a kért felhasználói adatokat, ha azokat az EU-n kívüli szervereken tárolják. Az új szabályozás célja a bűnmegelőzés és a nemzetközi nyomozások hatékonyabbá tétele. Európai Bankhatóság (EBA), az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (ESMA), valamint az Európai Biztosítási és Nyugdíjfelügyelet (EIOPA) 2018 február közepén a virtuális valuták jelentős kockázataira figyelmeztették a befektetőket. Az európai pénzügyi hatóságok szerint a jelenleg hozzáférhető virtuális fizetőeszközök, kriptovaluták olyan digitális értékmegtestesítők, amiket nem jegybankok bocsátottak ki, így nem áll mögöttük jegybanki garancia. Ezek a digitális eszközök azért kockázatosak, mert rendszerint nincs mögöttük semmiféle kézzelfogható eszközfedezet, és nem terjed ki rájuk az európai uniós törvényi szabályozás sem.

Nem sokkal a fenti figyelmeztetés után fogadták el az EU-s igazságügy miniszterek a bitcoinra és egyéb kriptovalutákra vonatkozó irányelvet. A tervezett szabályozás célja a szabályok naprakésszé tétele és az átlátható, hatékony és technológia-semleges jogi keretet biztosítása. Nem véletlen, hogy az EU kiemelten foglalkozik a digitális fizetőeszközökkel, és a digitális adatvédelemmel. A bitcoinnal kapcsolatos visszaélések a kiberbűnözök ls hackerek egyik kedvence lett az elmúlt időben, például weboldalakat álcáznak kriptopénzváltókként, illetve hamis cloud mining (bérelhető specializált adatközpontok használata kriptovaluta bányászat céljából) szolgáltatásokat kínálnak.

Bitcoin témában már számos neves közgazdász kifejtette a nézetét. Egyesek szerint a kriptovaluta még évekig szárnyalni fog, és tíz éven belül akár 100 ezer dollárig emelkedhet az értéke. (Ennek némileg ellentmond a hónapok óta tartó árfolyamzuhanás, illetve az is, hogy egyes országok elfogadják, míg mások elutasítják a digitális fizetőeszközöket, ami növeli a bizonytalanságot.) Néhány hete a Harvard Egyetem neves közgazdásza és professzora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi vezető közgazdásza, Kenneth Rogoff, szólalt meg a témában. A szakember szerint jóval valószínűbb, hogy a bitcoin 10 éven belül visszazuhan 100 dollár környékére, semhogy elérje a sokszor emlegetett 100 ezer dolláros határt. Rogoff azt is mondta, hogy amíg a bitcoint pénzmosásra és adóelkerülésre használják, addig nem fog fizetőeszközként elterjedni és felhasználása limitált marad. Pozitívumként megjegyezte, hogy a bitcoinnal kapcsolatos illegális ügyletek száma csökkenő tendeciát mutat, de a visszaélések aránya még mindig jelentős. A közgazdász szerint szabályozás hiányában továbbra is bitcoin lesz a pénzmosás melegágya.

A fentiek alapján két lehetséges forgatókönyv képzelhető el: egy drága, de nem szabályozott, fizetőeszközként el nem ismert, meghatározhatatlan eszköz lesz a bitcoin, vagy egy olcsóbb, de felügyelet alatt álló pénz. Az, hogy most az EU is lépéseket tesz a szabályozás érdekében, mindenképp előremutató, a kérdés csak az, hogy hogyan fog erre reagálni a bitcoin árfolyama.

Facebooktwittergoogle_plusmail