Új-Zéland az élre tör

Új-Zéland egy több éves kormányzati program keretében 2013-ra elérte, hogy a világ harmadik legjobb üzleti környezetét biztosító országaként tartsák számon. A változások hátterében elsősorban az a szándék állt, hogy a mindentől távol eső szigetre ne csak a turisták, hanem az üzleti élet szereplői is felfigyeljenek.

Az üzletfejlesztési program egyik utolsó, de fontos lépcsője az ún. Look Through Company (LTC) adózási forma bevezetése volt. Ez a cégforma korlátolt felelősségű (Limited) társaságot takar, azonban különleges adózási státuszt biztosítanak részére. Új-Zélandon a társasági adó mértéke 28%, azonban az LTC adózást választó cég nem minősül adóalanynak, vagyis a nyeresége után nem kell társasági adót fizetni. A módszer lényege, hogy a cég adózási szempontból „átlátszónak” minősül és a jövedelme után csak a részvényeseknek merül fel adófizetési kötelezettsége, azaz csak a tulajdonosok szintjén kell adózni a nyereség után. Amennyiben a részvényesek nem új-zélandi személyek, akkor helyben a tulajdonosok szintjén sem kell adót fizetni a vállalkozás nyeresége után (feltéve, hogy a nyereség nem Új-Zélandról származik).

Egy LTC-nek legfeljebb 5 magánszemély részvényese lehet. A részvényesek esetében további feltétel, hogy mindegyikük ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezzen, nem lehet például osztalékelsőbbségi, vagy szavazatelsőbbségi részvényeket kibocsátani, amelyek egyes részvényeseknek előnyöket nyújtanak. A vállalkozás alaptőkéjére nincs minimum követelmény, ráadásul nem szükséges a részvényeseknek ténylegesen befizetnie a cég bankszámlájára.

Ugyancsak népszerű társasági forma az ún. „Limited Partnership” (LP), amely ugyanolyan adóelőnyöket biztosít, mint az LTC. Az LP hasonlít a magyar betéti társaságra, ugyanis szükséges legalább egy olyan tag, amelynek a felelőssége korlátlan a cég tartozásaiért és rendszerint ez a tag látja el a társaság képviseletét is. A tagok létszáma nincs meghatározva és lehetőség van arra is, hogy egy másik vállalkozás szálljon be tagként.

Az adómentes státusznak köszönhetően mindkét cégformát egyre gyakrabban alkalmazzák a nemzetközi kereskedelemben, azonban befektetési és holding tevékenységet végző társaságokra is található számos példa.

Mindkét cégforma esetében szükséges, hogy a vállalkozás az üzleti év zárását, vagyis március 31-ét követően elkészítse beszámolóját, viszont alapesetben ezt nem kell benyújtani egyetlen hivatalos szervhez sem, mivel elegendő, ha a társaság a székhelyén tárolja.

Az Új-Zélandi Dollár manapság a legismertebb devizák között szerepel, továbbá a szigetország fejlett bankrendszerrel is rendelkezik (bár néhány internetes szolgáltatás csak a hazai pénznem tekintetében érhető el). A bankszektor három legkiemelkedőbb szereplője az ANZ, a Westpac és az HSBC.

Úgy tűnik, hogy a fenti intézkedéseknek köszönhetően a bor- és a gyapjúipar mellett Új-Zéland az üzleti és pénzügyi szolgáltatásainak köszönhetően is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a külföldi befektetők körében. Az ország  nemzetközi elismertséget tovább erősíti az a körülmény, hogy aktív résztvevője a legtöbb világszervezetnek és gazdasági szövetségnek.

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Vizsgálat a holland ABN Amro Bank ellen

A feltételezések szerint a holland pénzintézet nem megfelelő gondossággal világította át az ügyfeleit és elmulasztotta a gyanús tranzakciók jelentését. A Deutsche Bankot pedig már meg is vádolták pénzmosással. A holland…

Bővebben >>>

Vita a ciprusi-orosz adómegállapodásról

A ciprusi kormányt teljesen váratlanul érte, hogy Oroszország megszüntetné a két ország közötti kettős adóztatásról szóló megállapodást. A Reuters arról számolt be, hogy a Putyin kormánya úgy véli, hogy az…

Bővebben >>>