Trump adópolitikája árthat Európának, avagy az Amazon az adótervezés amazonja 2. rész

Az első cikkünkben az adótervezés folyamatáról, illetve az agyafúrt adótanácsadókról volt szó, akik lehetővé teszik, hogy az amerikai gigavállalatok dollár milliárdokat spóroljanak azzal, hogy kedvezőbb környezetben adóznak. Ahogy ígértük, a sorozatot egy konkrét példával, folytatjuk, méghozzá az Amazonéval.

Hogyan lehetséges, hogy az Amazon 9,1 milliárd eurót keresett Európában 2011-ben, de mindössze 1,2 millió font adót fizetett az Egyesült Királyság kincstárába? Ami egy nevetségesen alacsony összeg. (Erről itt található egy részletes videó). A zseniális adótervezők és adószakértők munkájának „hála”, a nagyvállalatoknak nem Amerikában, Németországban vagy az Egyesült Királyságban kell súlyos adómilliárdokat fizetni, hanem pl. Luxemburgban, ahol sokkal kedvezőbbek a körülmények.

A britek nem is hagyták ezt szó nélkül, és egy parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak létre, hogy felelősségre vonják az Amazont, Austin Mitchell, Munkáspárti képviselő vezetésével. Mitchell közölte: „Nem értem… Miért pont Luxemburg ilyen szerencsés? Itt (UK) vannak a raktárak, a termékek, a forgalmat is mi generáljuk, itt köttetnek az üzletek, itt vannak a vásárlók. Miért nem az Egyesült Királyságban fizetnek adót?”

Aki figyelmesen elolvasta cikksorozatunk első részét, az tudja a választ Mitchell képviselő kétségbeesett kérdésére:

1. Az egymással kapcsolatban lévő vállalatok külön egységként kezelése, még akkor is, ha ugyanaz az anyavállalat a tulajdonos.

2. A vállalatok a szolgáltatásokat és termékek hipotetikus „transzfer árat” az egymástól független felek között szokásos feltételek mellett, a szokásos piaci áron határozzák meg.

Amikor a britek bizottsága bekérte az Amazon képviselőjétől az országra vonatkozó pénzügyi információkat és adatokat, azt a választ kapták, hogy majd visszatérnek az ügyre akkor, amikor az Amazon úgy gondolja, hogy megosztja az információkat. A nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a jól átgondolt nemzetközi adótervezési folyamatokat rendkívül nehéz visszakövetni és ha egy kormány megkísérli, hogy a nagyvállalatot felelősségre vonja, akkor zseniális adótanácsadók és jogászok garmadával találja szembe magát.

Az Amazonnak egyébként már az amerikai adóhatósággal (IRS) is volt egy csörtéje 2017 márciusában. Az IRS azzal érvelt az adóügyi bíróságnak, hogy a vállalat 2005-ben és 2006-ban több mint 3 milliárd dollárnyi bevételt helyezett át Amerikából Luxemburgba. A bíróság azonban elutasította a keresetet így az Amazon győztesként zárta a pert. A bíróság azzal utasította el az IRS-t, hogy az Egyesült Királyságban is vizsgált adóstruktúra teljesen legális.

Hogyan úszhatta ezt meg az Amazon? Az adóügyi bíróság döntése betekintést enged a világ egyik legértékesebb vállalatának nem mindennapi történetébe. Emlékszünk még arra az időre, amikor az amazon kizárólag könyveket árult? A kezdet kezdetén, a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején megrengette a könyvpiacot, és nagyon jól muzsikált. Később az Amazon mindenféle egyéb termék felé kacsintgatott, szintén sikerrel. Annak érdekében, hogy minden másodpercben több millió dollárnyi terméket adhassanak el, az Amazon anyavállalata kifejlesztette a tökéletes vásárlói élményt nyújtó platformot. Ennek a „szellemi tulajdonnak” a megalkotása rengeteg energiát, időt és főleg pénzt emésztett fel. A programozók fizetése, több száz pizza házhozszállítása csak azért, hogy létrehozzák és működtessék a világ legjobb és legkifinomultabb e-commerce rendszerét.

2005-re az Amazon megérkezett Európába és az Amazon Europe meghódította Franciaországot, az Egyesült Királyságot, Németországot, Spanyolországot, Olaszországot… És minden egyes országban hatalmas összeget csengetett ki adó formájában. Az Amazon úgy gondolta, túl nagy árat fizet, ezért előálltak a nagy ötlettel; a szellemi tulajdont a vállalatcsaládon belül a különböző entitások között mozgatják, hogy ezzel drasztikusan csökkentsék a globális adóköltségeket.

A következő részben kicsit még mélyebbre ásunk, hogy lássuk, hogyan is történt ez egészen pontosan.

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Vizsgálat a holland ABN Amro Bank ellen

A feltételezések szerint a holland pénzintézet nem megfelelő gondossággal világította át az ügyfeleit és elmulasztotta a gyanús tranzakciók jelentését. A Deutsche Bankot pedig már meg is vádolták pénzmosással. A holland…

Bővebben >>>

Vita a ciprusi-orosz adómegállapodásról

A ciprusi kormányt teljesen váratlanul érte, hogy Oroszország megszüntetné a két ország közötti kettős adóztatásról szóló megállapodást. A Reuters arról számolt be, hogy a Putyin kormánya úgy véli, hogy az…

Bővebben >>>

Viszlát 500 eurós!

A nagy címletű és nagy értékű bankjegyek nagy kockázatot jelentenek, ezért betiltaná az 500 eurós bankjegyeket és felső értékhatárt szabna a készpénzben történő kifizetések számára a holland-, a belga-, a…

Bővebben >>>