Tipikus hibák offshore cégek alapítása során

Ha egy cég vagy magánszemély komolyan számol a nemzetközi adótervezési lehetőségekkel, kulcsfontosságú számára, hogy tisztában legyen annak korlátaival is. Általános alapelvként kell figyelembe venni, hogy semmilyen üzleti tranzakciónak nem lehet kizárólagos célja, hogy az abban résztvevők adóelőnyt érjenek el. Ugyanakkor bárki szervezheti a nemzetközi ügyleteit, befektetéseit úgy, hogy az üzleti szempontból egyenértékű megoldások közül az adózási szempontból legkedvezőbbet választja.

Szem előtt kell tartani azt is, hogy hiába van egy cég külföldön bejegyezve, ha az ügyvezetése Magyarországon található, akkor emiatt az adóját is Magyarországon kell megfizetnie. Gyakran lehet találkozni olyan esettel, amikor külföldi cégben magyar illetőségű az igazgató és belföldön tárgyal, szerződést köt, valamint eljár a cég nevében. Ilyenkor adózási szempontból nem azt kell vizsgálni, hogy hol van bejegyezve a cég, hanem, hogy hol fejti ki a tevékenységét. Ha a külföldi vállalkozás tevékenységét vagy annak jelentős részét Magyarországon végzi, akkor itt lesz az üzletvezetésének a helye. A külföldi társaság pedig magyar adózónak minősül, ha az üzletvezetésének a helye Magyarországon van. Ilyenkor lényegében teljesen feleslegessé válik a külföldi cég. Kevesen tudják, de hasonló következményekkel jár az is, ha a külföldi cég meghatalmazottja útján rendszeresen szerződéseket köt Magyarországon (ebben az esetben telephely keletkezik). Szintén Magyarországon kell adót fizetnie a külföldi cégnek a nyeresége után, ha belföldön ingatlantulajdonnal rendelkezik, amelyet bérbe ad.

Ugyancsak fontos kérdés, hogy valós gazdasági jelenléttel rendelkezik-e egy külföldi társaság a bejegyzése szerinti országban. A valós gazdasági jelenlét alatt jellemzően a tevékenység végzéséhez szükséges munkaerő és tárgyi eszköz(ök) meglétét szokták érteni. A hatóságok könnyen minősíthetik a külföldi vállalkozást „postafiók cégnek”, amennyiben nem rendelkezik a működéséhez szükséges személy és tárgyi feltételekkel.

Szintén fontos korlát, hogy a tulajdonosi szinten egymáshoz kötődő vállalkozásoknak egymás közötti ügyleteiket a piaci viszonyok szerint kell árazniuk. Emellett, még számos olyan, országonként változó egyedi szabályt, korlátozást és lehetőséget kell a tervezés során figyelembe venni, ami alapvetően meghatározza, hogy egy üzleti modell adózási szempontból hatékonyan és teljes mértékben jogszerűen tudjon működni.

A külföldi cég működése lehetetlen megfelelő bankszámla nélkül. Ezért nagyon oda kell arra is figyelni, hogy hol lesz a cég bankszámlája. Az OECD és a G20 szervezésében 2014 októberében Berlinben tartották a 7. Átláthatóságról és Adóügyi Információcseréről szóló Globális Fórumot. A résztvevő államok közül 51 ország (azóta már emelkedett a számuk) aláírt egy többoldalú megállapodást. A megállapodás értelmében 2017-től, illetve néhány állam esetében 2018-tól évente a banki adatok automatikus adatcseréje valósul meg az aláíró országok hatóságai között. Az adatszolgáltatás szerint az adott ország pénzügyi intézménye 2016-tól vagy 2017-től kezdődően begyűjti a releváns számlainformációkat és továbbítja a helyi hatóságnak. Ezt követően továbbítják a banki információkat azon ország hatósága részére, amelynek adózóját érintik az említett adatok. Az aláírók között volt több olyan állam is, amelyek korábban ezen a területen határozottan a banktitok és a pénzügyi magánélet fennmaradása mellett érveltek (pl.: Ausztria, Svájc, Liechtenstein, Ciprus, Kajmán-szigetek, Mauritius).

Hosszan lehetne még sorolni, hogy mi mindenről feledkeznek meg külföldi cégalapítás során, de az egyik legklasszikusabb hiba, hogy a céges struktúrát nem igazítják hozzá a tényleges tulajdonos országának adójogi szabályaihoz. Magyarországon az offshore cégeket az adózási szaknyelvben ellenőrzött külföldi társaságnak nevezik. Kissé leegyszerűsítve: amennyiben a külföldi társaság nem fizet legalább 10% társasági adót, akkor az ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. Ennek az a következménye, hogy az ellenőrzött külföldi társaságban levő eredmény adóztatható 33%-os adóval a magyar magánszemély tényleges tulajdonos szintjén. Tehát még, akkor is adóköteles ez a jövedelem, ha nem veszi fel az illető a külföldi társaságból az eredményt. Ez az offshore-ozás kőkorszakában senkit sem érdekelt, mert az adóhatóság nem tudta, hogy ki a külföldi cég tényleges tulajdonosa és mekkora eredmény található a bankszámláján. Ez az automatikus információcsere miatt megváltozik, hiszen ennek hatására könnyen eljuthatnak ezek az adatok a magyar adóhatósághoz, amely megállapíthat 33% adót a magyar magánszemély tényleges tulajdonos terhére az ellenőrzött külföldi társaság eredménye után.

A külföldi cégalapítás és a külföldi adótervezés mára nagyon elterjedt és gyakorlatilag bárki számára elérhető. Emiatt rengeteg megfelelő megoldás  közül lehet választani. Nagyon sokan kínálnak olcsó, szinte “fapados” árú megoldásokat, amelyek azonban nem állnak ki minden próbát. Érdemes tehát szakértői tanácsot kérni, válogatni és mindig odafigyelni, hogy a külföldi cég ne minősüljön ellenőrzött külföldi társaságnak..

Facebooktwittergoogle_plusmail