Tények és tévhitek az adóamnesztiáról 1.

Január közepétől a Stabilitási Megtakarítási Számla helyét átvette egy újabb adóamnesztia. Az adóamnesztia egyfelől a külföldi pénzeket igyekszik hazacsábítani, másfelől pedig a külföldi tulajdonban lévő hazai cégek üzletrészeit kívánja „magyarizálni”. Jelen részben a két variáció közül a hazautalást vesszük górcső alá.

A külföldön parkoló pénzek kedvezőbb adózású hazahozatala csak azon jövedelmekre vonatkozik, amelyeket az érintett magánszemélyek legkésőbb 2016. június 30-ig megszereztek. Felmerülhet rögtön a kérdés, hogy ezt ki és hogyan fogja ellenőrizni? A válasz az, hogy erről az adózónak nyilatkoznia kell a folyamat során, jóllehet dokumentummal nem kell alátámasztania állításait. Fontos, hogy ez nem vonatkozik bármilyen jövedelemre, ugyanis csak a máshová nem sorolható egyéb jövedelmekre és a tőkejövedelmekre (pl. osztalék, árfolyamnyereség) terjed ki. A jogszabály igaz diszkréten, de kizárja a magyar jövedelmeket is az adóamnesztia köréből, ugyanis nem vehet részt a programban a kifizetőtől származó jövedelem sem. Kifizetőnek minősül minden belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Fentiek alapján összefoglalható, hogy ha például valaki a tavaly augusztusban megszerzett adózatlan hazai munkabérét szeretné így legalizálni, akkor nem sok eséllyel indul neki az adóamnesztiának.

Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, akkor először el kell juttatnunk a kijelölt banknak egy formalizált nyilatkozatot a fentiekről. A nyilatkozat átvételét követően a bank 3 napon belül megnyitja a bankszámlát. A részletszabályokat egy külön miniszteri rendelet tartalmazza, amely szerint a nyilatkozatot egy olyan banknak kell átadni, amely sikeresen pályázott a NAV-nál erre a feladatra. Belföldi székhelyű, valamint EGT tagállami bank magyarországi fióktelepe vehet rész a programban. A részvételi kérelmet az előbbieknek január végéig, az utóbbiaknak pedig február végéig kell beadniuk. A NAV honlapján folyamatosan frissítik majd a nyertes bankok listáját.

A számlanyitás során azonosítják az ügyfelet, majd ha megérkezett a pénz, akkor 10% adót és önellenőrzési pótlékot vonnak le. Ez utóbbi megegyezik a jegybanki alapkamattal és a jövedelem megszerzésének időpontjától kerül felszámításra. Lehet devizában is utalni, ha az adott bank erre lehetőséget ad. Ha a jóváírás nem forintban történt, akkor a terheket a bank a pénzösszeg bankszámlán történő jóváírása napján érvényes hivatalos MNB-árfolyamán számolja át és vonja le. Nagyon fontos, hogy a külföldi jövedelmet úgy kell elutalni, hogy azt legkésőbb 2017 június 30-ig (!) jóváírják a magyar bankszámlán.

Ha mindezzel megvagyunk, akkor a bank kiállít egy igazolást és átutalja az összeget egy ügyfélszámlára. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az adott bankból még el kell utalnunk a pénzt egy másik bankszámlára, tehát kizárólag utalással juthat célba a már leadózott jövedelem. A bank bevallja és megfizeti az adót az ügyfél helyett, azonban adatszolgáltatást nem teljesít a NAV részére. Az anonimitást viszont némiképp gyengíti, hogy a nyilatkozat tekintetében bizonylatmegőrzési kötelezettség terheli a bankot 5 évig.

Az igazolás birtokában tudja az ügyfél később igazolni, hogy jogszerűen eleget tett adófizetési kötelezettségének a szóban forgó jövedelemmel kapcsolatban.

2010-ben született már egy nagyon hasonló természetű adóamnesztia, ami lényegesen „megértőbb” volt az érintettekkel, ugyanis abban még szerepelt az is, hogy a külföldi jövedelem keletkezésével összefüggő adókötelezettség elmulasztása miatt a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg sem az adózónál, sem pedig közeli hozzátartozójánál. A jelenlegi szabályozásban ez egyelőre nem szerepel.

Facebooktwittergoogle_plusmail