Pénzmosás a Vatikánban

Börtönbüntetést kapott az az olasz építési vállalkozó, aki a pápai állam bankjában mosta tisztára a pénzét. A Vatikán korábban nem igazán jeleskedett a hasonló ügyek feltárásában, így a mostani ügy komoly eredménynek számít.

Angelo Proietti vádlott még 2013-ban keveredett gyanúba, és a Szentszék a nyomozásban együttműködött az olasz hatóságokkal. Az építési vállalkozót az olasz rendőrség 2016-ban helyezte házi őrizet alá, csődbűntett gyanújával. Proietti cége több vatikáni beruházásban is részt vett. A vatikáni sajtóiroda tájékoztatása szerint az ítélet kulcsfontosságú a Szentszéknek a pénzügyi bűnözés ellen folytatott harcában.

A vád szerint Angelo Proietti vállalkozó a pápai állam bankjában (IOR) tartott számláján keresztül mosta tisztára a pénzt. A bíróság két év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá egymillió eurót koboztak el tőle. Proietti bankszámláját még 2014-ben, a nyomozás kezdetekor fagyasztották be, a bírósági döntés pedig csak idén december 17-én született meg, de nem hozták azonnal nyilvánosságra.

2017. decemberében az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága (Moneyval) azért bírálta hivatalosan a Vatikánt, mert egyetlen sikeres bűnvádi eljárást sem folytatott le pénzmosási ügyekben, annak ellenére, hogy a Szentszék átláthatóság érdekében még 2010-ben kriminalizálta a pénzmosást. A lépés mögött az állhatott, hogy évtizedekig azzal vádolták az IOR-t, hogy olasz gengszterek, pénzmosók és adócsalók pénzét kezeli és offshore ügyletekben is érintett lehet.

Hét évvel ezelőtt, 2012-ben Vatikán, történetében először, felkerült az Egyesült Államok külügyminisztériumának kábítószer-csempészet elleni küzdelemről kiadott éves jelentésére. Ebben listázzák azokat az országokat, szám szerint, 68-at, amelyekben nyugtalanító a helyzet a pénzmosást és más pénzügyi bűncselekményeket illetően. Annak idején egyébként Csehország, Jemen, Egyiptom, Vietnam, Dél-Korea mellett Magyarország is szerepelt a listán, ráadásul a második legrosszabb minősítéssel.

Akkor a leminősítés okai között azt említették, hogy nem világos, mit tesz a Szentszék a nagyobb átláthatóság és biztonság érdekében, illetve, hogy mennyire hatékonyak a pénzmosás ellen bejelentett intézkedései. Az Vatikán tehát már akkor is potenciálisan sebezhető volt a pénzmosás szempontjából. A Szentszék és a világ többi része között jelentős nagyságú összegek fordulnak meg, a most meghozott ítélet tehát precedensértékű lehet, és a Vatikán is elindulhat az EU által is kifogásolt pénzügyi átláthatóság útján.

Facebooktwittergoogle_plusmail