Megadóztatja a IT óriásokat az EU

Az Európai Parlament a digitális jelenléttel bíró vállalatok adóztatásáról, valamint a digitális szolgáltatási adóról szólóra vonatkozó állásfoglalását nagy többséggel fogadta el decemberben. Nem sokkal később Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter bejelentette, hogy már 2019. január elsejétől bevezetik a digitális adót, amelyből éves szinten 500 millió euró plusz bevételre tehet szert a költségvetés. Az EU lépése nagy mérföldkő, de a fő cél egy ENSZ és/vagy OECD szintű szabályozás.

Az EP által elfogadott állásfoglalás szerint az adókulcs 3 százalékos lenne és kizárólag a reklámbevételekre vonatkozna. Az online hirdetési bevételek megadóztatásával pont az IT-óriáscégek egyik legnyereségesebb üzleti tevékenységére vetnének ki adót. Ugyanakkor az egyes európai uniós tagállamok szabadon dönthetnek majd arról, hogy az adó milyen egyéb bevételeket érintsen. Ezzel élve Franciaország úgy döntött, hogy az adó nem csupán a nagy internetes cégek általános bevételeire vonatkozik, hanem a személyes adatok eladásából származó és a reklámbevételeikre is.

A 28 európai uniós tagállam pénzügyminiszterei még a szeptemberi bécsi találkozójukon megállapodtak abban, hogy 2018 végéig megegyeznek a digitális adóról. November elején 16 technológiai cég az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek írt közös levelében jelezte, hogy a versenyképesség szempontjából károsnak tartja a tervezett digitális adót és annak bevezetését. Véleményük szerint egy ilyen adó veszélyeztetné az európai vállalatok növekedését és egyúttal gyengítené a globális versenyképességüket. Az aláíró vállalkozások között volt a Spotify, a Zalando és a Booking.com.

A vonatkozó irányelv kiegészítésével a képviselők az adóköteles szolgáltatások listájához hozzáadták “a digitális interfészeken keresztül történő tartalomszolgáltatást, mint például videók, hanganyagok, játékok vagy szövegek szolgáltatása”. A digitális tartalomszolgáltatás attól függetlenül adóköteles, hogy a szóban forgó digitális tartalom az adott jogalany tulajdonát képezi, vagy csak terjesztési joggal rendelkezik. A digitális tartalmat értékesítő online platformok, mint például a Netflix, tehát adókötelesnek minősülnének.

A képviselők megegyeztek az EU-ban megtermelt adóköteles bevétel alsó határának csökkentésében is. A jogszabály minden olyan esetben alkalmazandó lenne, amelynek európai uniós bevételei az adott pénzügyi évben meghaladják a 40 millió eurót. A képviselők hangsúlyozták, hogy a digitális szolgáltatási adó mindössze átmeneti megoldás. Állandó megoldásnak a jelentős digitális jelenlét, a közös vállalati konszolidált adóalap, vagy más hasonló, az OECD és az ENSZ szintjén elfogadott szabályok minősülhetnének.

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>