Magyarország lenyomta Svájcot (adóoptimalizálásban)

Meglepő eredményeket hozott egy új kutatás, ami azt mérte fel, hogy a GDP értékhez képest mely országok nyerik és veszítik a legtöbbet a nemzetközi adóoptimalizálással A kutatás a 2013-as adatokra épül, mely szerint akkor a GDP 0,09 százalékát nyerte hazánk a nemzetközi adóoptimalizálásnak köszönhetően.

Egy nemrég, a Journal of International Development folyóiratban megjelent tanulmány azt próbálja megbecsülni, hogy a GDP arányában hogyan járnak a világ országai az adóelkerüléssel. A félig-meddig legális, de etikai szempontból sokszor megkérdőjelezhető módszerekkel szinte minden nagyvállalat él, a legnagyobb károkat viszont éppen a legszegényebb országok szenvedik el.

A kutatók az IMF közgazdászainak 173 országra, 33 éves periódusra vonatkozó adataiból indultak ki, és arra jutottak, hogy évi 560 milliárd dollár, azaz 141 ezer milliárd forint társasági adó megfizetését kerülik a cégek világszerte évente. A társasági adóból meg nem fizetett összegek a világ GDP-jének 0,7 százalékát teszik ki, ami közel öt éves magyar GDP.

A legtöbbet vesztő és nyerő országok top 10-es listáján meglepő eredmények születtek. A legnagyobb vesztesek között van Málta, míg a legnagyobb nyertes – talán nem meglepő módon – Ciprus. A GDP-arányosan legnagyobb adóparadicsom tehát az Európai Unió tagja. A vesztesek között nem csak nagyon szegény országok vannak, Argentína például közepesen fejlett országként került a listára.

A nyertesek között sem csak klasszikus adóparadicsomok vannak. Bosznia-Hercegovina és Macedónia szereplése mindenképpen meglepő, de több térségbeli országé is. Ebben szerepet játszhat, hogy a Balkánon és Kelet-Európában a vállalati adókulcsok radikális csökkentése trenddé vált.

Top 10 legtöbbet nyerő ország – kieső adóbevétel a GDP arányában (2013)

  1. Montenegró

  2. Moldova

  3. Bulgária

  4. Paraguay

  5. Bosznia-Hercegovina

  6. Albánia

  7. Mongólia

  8. Macedónia

  9. Kirgizisztán

  10. Ciprus

2017-ben Magyarország is csatlakozott a rekord alacsony társasági adókulccsal rendelkező országok klubjához, ám ennek még nem lehetett szerepe a 2013-as adatokra épülő elemzésnek. Az akkori 19 százalékos kulcs – számos kedvezménnyel kiegészítve – mindennek ellenére elég volt az előkelő szerepléshez: 36. helyen áll hazánk a nyertesek sorában, vagyis a GDP 0,09 százalékát nyerjük a nemzetközi adóoptimalizációnak köszönhetően, ami akkoriban 27 milliárd forintot tehetett ki. Tavaly viszont 9 százalékra csökkentették a magyar társasági nyereségadót, ami a növekedési adóhitel nevű trükkel együtt tényleg rátette Magyarországot az adóelterelés nemzetközi hálózatára.

További meglepetés, hogy Svájc csak a GDP 0,03 százalékát nyeri a társasági adó optimalizálásával. Igaz, az ország az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokon keres inkább, nem a vállalati adókon jutnak bevételhez.

Az Európai Uniónak is van listája az adóparadicsomokról, ez csak 9 kevésbé fontos miniállamot tartalmaz. Az EU azért is bajban van, mert fura lenne, ha saját tagállamait tenné fel a listára: a brit Csatorna-szigeteken túl például ott van Írország és Hollandia, melyek jövedelemeltitkolásra optimalizált szabályait “dupla ír holland szendvics” néven emlegetik. Csak a Google 5 ezer milliárd forintnyi jövedelmet titkolt el így az adóhatóságok elől egyetlen év alatt.

Az európai hatóságok fellépése az adóparadicsomok ellen azért sem túl hiteles, mert a valóságban nem a karibi szigetekről vagy más kis országokból irányítják az ipari mértékű adóelterelést, hanem megbecsült könyvvizsgáló és tanácsadó cégek végzik ezt a munkát, akikkel szinte minden nagyvállalat és kormányzat együtt dolgozik.

Facebooktwittergoogle_plusmail