Magyarország is küzd az adóoptimalizálás ellen

Magyarország 2017. június 7-én aláírta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multilaterális adóegyezményét.

Balogh László, a nemzetgazdasági tárca pénzügypolitikáért felelős államtitkára látta el kézjegyével az az adóegyezményt, amely az adóalapcsökkentés és a vállalati nyereségek átcsoportosítás megelőzésének érdekében született. Magyarországon kívül a párizsi miniszteri értekezleten még 65 ország tette meg ugyanezt a lépést.

A mostani egyezmény legfontosabb hatása az lesz, hogy az adóelkerülés elleni szabályok rövid idő alatt a világ számos országában beépülnek a kétoldalú adóegyezményekbe, így a remények szerint nehezül az adóoptimalizálási tevékenység. Az OECD ugyanis úgy becsüli, hogy a multinacionális óriáscégek emiatt világszerte évente 100-240 milliárd dollár közötti összeggel fizetnek kevesebb adót.

A mostani megállapodással egyszerre, hosszas kétoldalú egyeztetések nélkül lehet több száz kétoldalú adóegyezményt módosítani, amivel lehetőség nyílik az OECD 15 pontból álló, az adóalapcsökkentés és nyereségátcsoportosítás megakadályozását célzó akciótervének végrehajtására. Ennek birtokában a kormányok be tudják szedni az adott társadalom szükségleteinek kielégítéséhez szükséges adóbevételeket, anélkül hogy az veszélyeztetné az üzleti szektor működéséhez szükséges kiszámítható adózási környezetet.

Fentiekhez fontos hozzátenni, hogy senki nem tudja még, hogy a gyakorlatban miképpen működik majd. Elvileg, ha két aláíró állam szeretné módosítani a korábban megkötött adóegyezményüket, akkor ezt jelzik egymásnak és az új platform keretein belül ezt egy „egyszerűsített” jogi procedúra keretein belül megváltoztathatják. Ezt csak akkor tudják majd alkalmazni, ha mind a két állam egyetért, tehát nem lesz arra lehetőség, hogy a másik ország beleegyezése nélkül módosítsák a jól megszokott adóegyezményeket, illetve leépítsék a korábban kiharcolt adóelőnyöket.

Facebooktwittergoogle_plusmail