Képlékeny az EU adózási feketelistája

Gyakorta módosul az EU adóparadicsomokról összeállított feketelistája. Az unió pénzügyminiszereinek döntése alapján három új ország került rá fel, hármat pedig töröltek onnan. A listán nagy a mozgás, ráadásul továbbra sem világos, hogy a rajta szereplő országok milyen szankciókra számíthatnak.

A legújabb döntés értelmében Bahrein, a Marshall-szigetek és Saint Lucia lekerült a listáról, míg az Amerikai Virgin-szigetek, a Bahama-szigetek, illetve Saint Kitts és Nevis pedig felkerült rá. Az előbbiek új kötelezettségvállalásokat jelentettek be, az utóbbiak pedig továbbra sem jelezték, hogy összhangba hoznák az adózási szabályaikat az uniós normákkal. A feketelistán jelenleg Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, a Bahamák, Guam, Namíbia, Palau, Saint Kitts és Nevis, Szamoa, valamint Trinidad és Tobago szerepel.

Az EU a tavaly új lendületet adott az adóelkerülés elleni harcnak. Mint ismeretes, a tagországok pénzügyminiszterei 2017. december elején fogadták el az akkor tizenhét államot tartalmazó listát, amelyre az adóelkerülés ellen nem eléggé hatékonyan fellépő államok kerültek fel. Azok, amelyek hosszú, közel egy év párbeszéd után sem voltak hajlandóak megfelelő együttműködésre. Ezzel egy időben megszületett egy ún. szürkelista is, amelyen olyan országok, illetve joghatóságok szerepelnek, amelyek nagyon közel voltak ahhoz, hogy a feketelistára kerüljenek. Azt azonban sikerült elkerülniük, mert ígéretet tettek arra, hogy a problémás területeiket az EU elvárásainak megfelelően fejlesztik. A törölt országok minden esetben a szürkelistára kerülnek át, és a vállalások betartását az EU monitorozza és szigorúan ellenőrzi.

Az eredetileg tizenhét államot tartalmazó lista már idén január végére sokkal karcsúbb lett, amikor is törölték onnan Barbadost, Dél-Koreát, az Egyesült Arab Emírségeket, Grenadát, Makaót, Mongóliát, Panamát és Tunéziát. Bahrein, a Marshall-szigetek és Saint Lucia eltávolításával most tovább csökkent az adózási szégyenpadon térdeplő államok és joghatóságok száma. A feketelistán szereplő országok számának csökkenése pozitívumként értelmezhető, hiszen azt mutatja, hogy egyre több állam dönt úgy, hogy gátat szab az adózással kapcsolatos visszaéléseknek.

A program kritikusai szerint azonban több gond is akad a listával. Egyrészt, a mai napig nem derült ki egyértelműen, hogy a listán szereplő országok milyen szankciókra számíthatnak. Csak annyit lehet tudni, hogy nem adóügyi és adóügyi intézkedésekre készülhetnek az érintettek, ami lehet például az uniós finanszírozás igénybevételéhez kapcsolódó korlátozás, vagy ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazása a listán szereplő országokra. Ezen felül a mwegoldást többen is bírálták amiatt, hogy addig csűrték-csavarták az Európai Bizottság által javasolt kritériumrendszert, hogy az EU egyetlen országa sem kerülhetett fel a listára.

Facebooktwittergoogle_plusmail