A Kajmán-szigetek nincs feketelistán

Az EU december elején tette közzé az adóparadicsomokról összeállított feketelistáját. Ezen jelenleg 17 olyan ország szerepel, amely nem lép fel kellő hatékonysággal az adóelkerülés ellen. Ugyanekkor jelentettek be egy úgynevezett szürkelistát is, ezen negyvenhét olyan ország szerepel, amely ígéretet tett rá, hogy összhangba hozza adószabályozását az uniós normákkal.

Sokáig úgy tűnt, hogy a Kajmán-szigetek sem ússza meg a feketelistát, de végül „csak” a szürkelistára került fel a karibi ország. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy a legtöbb EU által támasztott elvárásnak megfelelt, illetve az OECD BEPS (Adóalap-erózió és Nyereségáthelyezés) akciótervét is adoptálták. (Ez utóbbi célja az agresszív adótervezés és adóelkerülés megfékezése.) Ezen felül a Kajmán-szigetek nem nyújt adóelőnyt az ott bejegyzett tengerentúli vállalatoknak, vagyis nem különbözeti meg azokat pozitívan a helyi érdekeltségű társaságokkal szemben.

Az Európai Tanács szerint azonban problémát jelent, hogy az országban olyan offshore struktúrákat támogató az adórezsim működik, amely lehetővé teszi, hogy valós gazdasági tevékenység nélkül profit keletkezzen. A Kajmán-szigetek kormánya elkötelezettnek tűnik, hiszen vállalták, hogy 2018 decemberéig megoldást hoznak a függőben lévő adókérdésekre, bár ennek pontos módja egyelőre nem ismert.

Az tény, és ezt ők sem tagadják, hogy a Kajmán-szigeteken működő vállalatok többsége nem folytat valós gazdasági tevékenységet, ugyanakkor szakértők szerint ezek nem ún. „postafiók-vállalatok”, vagyis nem csak adóelkerülés céljából jöttek létre. Fogalmazhatunk úgy is, hogy ezek a vállalatok összegyűjtik a pénzügyi befektetéseket és segítik a nemzetközi tranzakciókat.

Ami a feketelistát illeni, egyelőre nem tudni, milyen szankciókra számíthatnak majd az a rajta szereplő, vagyis az együttműködést elutasító országok. Korábban az ezekbe irányuló uniós források befagyasztásáról is szó volt, de ebben a kérdésben még nem sikerült megállapodni. Az Európai Bizottság tájékoztatni fogja az államokat arról, mit kell tenniük ahhoz, hogy lekerüljenek a listáról. A brüsszeli testület nyomon fogja követni a fejleményeket, és legalább évente egyszer értékelést készít, mely alapján módosulhat a lista.

Facebooktwittergoogle_plusmail