Itt a legfrissebb adóparadicsom rangsor!

A pénzügyi élet átláthatóságáért kampányoló Tax Justice Network ismét összeállította a Financial Secrecy Index (FSI) nevű adóparadicsom ranglistáját. A 2018-as kiadásban három európai ország is a top 10-be került, Magyarország pedig a 74. helyen áll, aminek ez estben örülhetünk, hiszen ezen a listán nem dicsőség az élmezőnyhöz tartozni.

Az FSI elemzésben több tucatnyi mutató figyelembevételével közlik a világ hatvan adóparadicsomának a rangsorát. A tanulmány készítői az adott ország pénzügyi átláthatóságát vizsgálják egy összetett szempontrendszer alapján. Az élen található országokat átláthatatlan pénzügyi rendszer jellemzi, ami teret biztosít az adóeltitkolási, korrupciós és pénzmosási célú tőkemozgásoknak.

A 2018-as lista első három helyén Svájc, Amerika és a Kajmán-szigetek áll. A top 10-be ezeken kívül Hong Kong, Szingapúr, Luxemburg, Németország, Tajvan, az Egyesült Arab Emirátusok és Guernsey került be. Magyarországot a 74. helyre sorolták, vagyis nem minősülünk adóparadicsomnak. A jelentés meg is jegyzi, hogy e tekintetben hazánk jelentéktelen szereplő. Ez azonban nem volt mindig így. Az első, 2009-es FSI lista szerint ugyanis a kelet-közép-európai térségben Magyarország felelt meg leginkább az adóparadicsom kritériumainak és akkor hazánk az előkelőnek egyáltalán nem mondható 22. helyet foglalta el.

A jelentés általában bombaként robban, mert nem csak a szokásos európai miniállamok és a közismert offshore „banánköztársaságok” kerülnek a szégyenpadra. Most például hetedik helyével Németország okozhat némi meglepetést.

A Tax Justice vezetője, Alex Cobham szerint a 2018-as jelentés alátámasztja a tényt, miszerint a leggazdagabb és a legerősebb országok jelentik a legnagyobb globális kockázatot, hiszen Svájc és az USA vezeti az átláthatatlansági listát. Hozzátette, hogy ha komolyan fel akarjuk venni a harcot az adóelkerülés, korrupció és pénzmosás ellen, akkor a világ vezető pénzügyi központjainak is rendet kell tenniük a saját házuk táján. Amennyiben ezt nem történik meg, az ENSZ-nek kell életre hívnia egy olyan globális egyezményt, ami egyszer s mindenkorra megszünteti a pénzügyi szürkezónákat.