Így adóztatná Brüsszel a tech óriásokat

Úgy tűnik, az EU végleg megelégelte, hogy a gigavállalatok az adóelkerülés módszerével élve alig adóznak a kontinensen. Az unió várhatóan még márciusban nyilvánosságra hozza a tech óriások megadóztatására vonatkozó tervét.

Az unió egy ideig csendben tűrte, majd egy idő után elkezdett morgolódni az amerikai tech vállalatok megkérdőjelezhető adózási gyakorlata miatt. Az óriáscégeknek lassan olyan természetessé vált az adóelkerülés, mint nekünk az evés meg az ivás. A tech cégek esetén bevett szokás, hogy a szabadalmakat és a különböző szellemi termékeket alacsony adózású országokba helyezik át. A gyakorlat szerint az európai tevékenységekből származó bevételeiket olyan alacsony adózású országokba irányítják, mint Írország (az egész EU-ban itt a legalacsonyabb ugyanis a társasági adó, mindössze 12,5%), és egy plusz csavarral pedig Európát teljesen megkerülve olyan közismert adóparadicsomokba viszik a pénzüket, mint Bermuda vagy a Kajmán-szigetek.

Az EU morgását végül tettek is követték. Még 2016-ban robbant ki egy botrány az Apple, Írország és az Európia Bizottság főszereplésével. Ekkor az EB 13 milliárd dollárnyi adó megfizetésére kötelezte Írországban az Apple-t, arra hivatkozva, hogy a vállalat tiltott állami támogatást vett igénybe (magyarul jóval kedvezőbb feltételek mellett adózott, mint más cégek). Az Apple egyébként Olaszországban is „elfelejtett” adót fizetni, az almás cég így kénytelen volt vállalni, hogy 318 millió eurót, azaz körülbelül 100 milliárd forintnyi adótartozást fizet az olasz államkasszába.

Mivel nem elszeparált esetekről van szó, várható volt, hogy az EU fel fog lépni a gigavállaltok adóelkerülési gyakorlata ellen. A Reuters legfrissebb értesülése az EU már márciusban előállhat a nagy amerikai technológiai óriások megadóztatására vonatkozó tervével. A francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire egy interjúban azt is elmondta, hogy 2-6 százalékos adót vetnének ki a vállalatok bevételeire, de inkább a kettőhöz lesz közelebb. A kritikus hangok szerint ez nagyon kevés. Az EU magyarázata szerint a kezdeti alacsonyabb adómérték jó tárgyalási alap és gyors megoldással szolgálhat, mert feltehetőleg így elkerülhetők a hosszas tárgyalások. La Marie állítása szerint az adó mértéke idővel módosulni fog.

Bár a 2 százalék körüli tétel első hallásra valóban kevésnek tűnhet, a bevétel pár százalékát elérő adó is jelentős tétel lehet az olyan szereplőknél, mint a Facebook, az Amazon, vagy a Google, hiszen esetükben gigantikus mértékű bevételről beszélünk.

Az Európai Bizottság egyik kiszivárgott dokumentuma alapján az adófizetés nem a székhelyen alapulna, mint eddig, hanem azon, hogy melyik országban vannak a felhasználók. Ez a bevétel alapú adózás Emmanuel Macron javaslata volt. A támogatók között ott van Olaszország, Németország, Spanyolország és Franciaország is, de Írország érthető módon ellenáll. Magyarország is az ellenlábasok táborát erősíti. Orbán Viktor az év eleji ír miniszterelnöki találkozó során jelentette ki, hogy egyetért ír kollégájával abban, hogy nem szeretne olyan szabályozást látni az EU-ban, ami megkötné a nemzetállamok kezét az adózási kérdésekben, különös tekintettel a társasági adózásra.