Hogyan válasszunk külföldön bankot? III.

Mitől jó és stabil egy bank? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor bankot választunk? Mi köze a bankoknak a dominóhoz? Következő cikksorozatunkból minden kiderül.

Már tudjuk, mit jelent a szolvencia, a likviditás és a tartalékráta. De vajon milyen szempontokat érdemes még górcső alá venni? Mutatjuk. Egy egészséges bank nem megy bele kétséges kimenetelű, rizikós hitelezési vagy befektetési ügyletekbe. Ezzel a saját eszközeit védi. Ha szeretnénk ezt kideríteni, vessünk egy pillantást a bank múltbeli és jelenlegi nemteljesítő hitel (NPL) állományára.

Az európai bankfelügyeleti gyakorlatban egy hitel akkor számít nemteljesítőnek, ha vannak arra utaló jelek, hogy a hitelfelvevő pénzügyi nehézségek következtében nem fogja törleszteni, vagy ha a hitelfelvevő 90 napnál hosszabb ideje nem fizette a hitelszerződésben rögzített törlesztőrészletet. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb a bank NPL aránya, annál jobb a helyzet. A sok bedőlt hitel nem jó jel.

A 2008-as világválság az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából kiindult, úgynevezett másodlagos jelzáloghitelek (subprime hitelek) miatt robbant ki. Az alacsony alapkamat miatt egyre többen vettek fel hitelt, hiszen olcsó volt. E miatt megnövekedett a verseny a bankok között a hitelpiacon, melynek következtében egyre kockázatosabb és egyre megbízhatatlanabb adósoknak adtak hiteleket (subprime hitelek), illetve finanszíroztak kockázatos beruházásokat. Ezeket az eleve kockázatos hiteleket izgalmas(nak tűnő) pénzügyi konstrukciókba csomagolták, és eladták a befektetőknek. Végül ez, időzített bombaként, robbantotta ki a gazdasági világválságot.

A könyveléssel trükköző bankokat is felejtsük el. Az a tény, hogy ez külön szükséges kiemelnünk azt jelenti, hogy vannak olyan dolgok, amiket egy átlagember nem tud a modern bankolásról. A nagy amerikai bankokra például nagyon is jellemző, hogy megcsűrik-csavarják a könyvelést és a számokat. Az egyik legnépszerűbb trükk a kötvények kategorizálásban rejlik. A bank dönthet úgy, hogy egy kötvény értékesíthető (AFS), vagy lejáratig megtartandó (HTM).

Az értékesíthető értékpapírók szó szerint egy pillanat alatt eladhatók, ha a bank szeretné növelni a likviditását (vagyis készpénzre van szüksége). Éppen ezért ezeket a papírokat is fel kell tüntetni az aktuális egyenlegben és a könyvelésben. A kötvények ára, a tőzsdéhez hasonlóan, állandóan változik; talán nem is gondolnánk, de kötvénypiac is meglepően volatilis tud lenni. Ha egy kötvény ára zuhan, akkor a bank tőkéje is. És a profit is.

Amikor ez történik, a bankok gyakran átminősítik a kötvényt a lejáratig megtartandó kategóriába. Ez azt jelenti, hogy a kötvény örökre (legalábbis a lejáratig) a banké marad. Ebből pedig az következik, hogy egy HTM kötvény értéke nem fog fluktuálni, hiszen a piaci hatások kevésbé értinik érzékenyen; a veszteség pedig varázsütésszerűen eltűnik! Ráadásul arra is van példa, hogy a kormányzat és a pénzügyi felügyelet tudtával történik mindez.