Hogyan válasszunk külföldön bankot? III.

Mitől jó és stabil egy bank? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor bankot választunk? Mi köze a bankoknak a dominóhoz? Következő cikksorozatunkból minden kiderül.

Már tudjuk, mit jelent a szolvencia, a likviditás és a tartalékráta. De vajon milyen szempontokat érdemes még górcső alá venni? Mutatjuk. Egy egészséges bank nem megy bele kétséges kimenetelű, rizikós hitelezési vagy befektetési ügyletekbe. Ezzel a saját eszközeit védi. Ha szeretnénk ezt kideríteni, vessünk egy pillantást a bank múltbeli és jelenlegi nemteljesítő hitel (NPL) állományára.

Az európai bankfelügyeleti gyakorlatban egy hitel akkor számít nemteljesítőnek, ha vannak arra utaló jelek, hogy a hitelfelvevő pénzügyi nehézségek következtében nem fogja törleszteni, vagy ha a hitelfelvevő 90 napnál hosszabb ideje nem fizette a hitelszerződésben rögzített törlesztőrészletet. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb a bank NPL aránya, annál jobb a helyzet. A sok bedőlt hitel nem jó jel.

A 2008-as világválság az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából kiindult, úgynevezett másodlagos jelzáloghitelek (subprime hitelek) miatt robbant ki. Az alacsony alapkamat miatt egyre többen vettek fel hitelt, hiszen olcsó volt. E miatt megnövekedett a verseny a bankok között a hitelpiacon, melynek következtében egyre kockázatosabb és egyre megbízhatatlanabb adósoknak adtak hiteleket (subprime hitelek), illetve finanszíroztak kockázatos beruházásokat. Ezeket az eleve kockázatos hiteleket izgalmas(nak tűnő) pénzügyi konstrukciókba csomagolták, és eladták a befektetőknek. Végül ez, időzített bombaként, robbantotta ki a gazdasági világválságot.

A könyveléssel trükköző bankokat is felejtsük el. Az a tény, hogy ez külön szükséges kiemelnünk azt jelenti, hogy vannak olyan dolgok, amiket egy átlagember nem tud a modern bankolásról. A nagy amerikai bankokra például nagyon is jellemző, hogy megcsűrik-csavarják a könyvelést és a számokat. Az egyik legnépszerűbb trükk a kötvények kategorizálásban rejlik. A bank dönthet úgy, hogy egy kötvény értékesíthető (AFS), vagy lejáratig megtartandó (HTM).

Az értékesíthető értékpapírók szó szerint egy pillanat alatt eladhatók, ha a bank szeretné növelni a likviditását (vagyis készpénzre van szüksége). Éppen ezért ezeket a papírokat is fel kell tüntetni az aktuális egyenlegben és a könyvelésben. A kötvények ára, a tőzsdéhez hasonlóan, állandóan változik; talán nem is gondolnánk, de kötvénypiac is meglepően volatilis tud lenni. Ha egy kötvény ára zuhan, akkor a bank tőkéje is. És a profit is.

Amikor ez történik, a bankok gyakran átminősítik a kötvényt a lejáratig megtartandó kategóriába. Ez azt jelenti, hogy a kötvény örökre (legalábbis a lejáratig) a banké marad. Ebből pedig az következik, hogy egy HTM kötvény értéke nem fog fluktuálni, hiszen a piaci hatások kevésbé értinik érzékenyen; a veszteség pedig varázsütésszerűen eltűnik! Ráadásul arra is van példa, hogy a kormányzat és a pénzügyi felügyelet tudtával történik mindez.

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Világszerte csökken a társasági nyereségadó

Mitől jó és stabil egy bank? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor bankot választunk? Mi köze a bankoknak a dominóhoz? Következő cikksorozatunkból minden kiderül. Már tudjuk, mit jelent a szolvencia,…

Bővebben >>>

Vegyen földet Abu Dhabi-ban!

Mitől jó és stabil egy bank? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor bankot választunk? Mi köze a bankoknak a dominóhoz? Következő cikksorozatunkból minden kiderül. Már tudjuk, mit jelent a szolvencia,…

Bővebben >>>