EU offshore feketelista

Harminc, adózási kérdésekben nem együttműködő ország szerepel az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott EU offshore feketelistán. A fektelistára kerüléshez tíz tagállam jelzése volt szükséges, de az összesítés így is roppant problémásnak tűnik és az elmúlt héten nagyon komoly nemzetközi, diplomáciai vihart sikerült aratni, hiszen a megbélyegzett országok sorban jelezték felháborodásukat.

Az EU offshore feketelistán szereplő országok:
Andorra, Anguilla, Antigua and Barbuda, Bahamák, Barbados, Belize, Bermuda, Brit Virgin-szigetek, Brunei, Kajmán-szigetek, Cook-szigetek, Grenada, Guernsey, Hongkong, Libéria, Liechtenstein, Maldív-szigetek, Marshall-szigetek, Mauritius, Monaco, Montserrat, Nauru, Niue, Panama, Saint Kitts and Nevis, Saint Vincent and the Grenadines, Seychelle-szigetek, Turks and Caicos-szigetek, Amerikai Virgin-szigetek, Vanuatu.

Érdekesség a listán, hogy a pellengérre állított kis szigetországok mellett három európai miniállam is helyet kapott: Guernsey, Andorra és Monaco. Viszont az igazán nem együttműködő országok valahogy lemaradtak a listáról. Szerepel viszont Niue, egy alig 1400 fős kis polinéziai sziget. Ott a gazdaság teljes évi teljesítménye nem éri el a kilenc millió eurónyi összeget sem, gy olyan hatalmas fenyegetést nem jelenthet az Európai Unióra. A listáról viszont hiányoznak a pénzügyi titoktartó országok listájának vezetői. Például a listavezető Svájc vagy a szintén előkelő helyezést elérő Egyesült Királyság (a fekete listán persze nem szerepelhetnek EU tagállamok) vagy az Egyesült Államok. Tagállamként Luxemburg is megúszta a listázást. Anglia és Németország nem vettek részt a folyamatban.

Természetesen a lista nyilvánosságra hozatala óta eltelt időben kitört a botrány. Szinte minden szereplő ország kérte a levételt a szégyenfalról. A legfelsőbb szintű tiltakozások mellett az is kiderült, hogy a tagállami ajánlások rendszerével nincs minden rendben.

Az offshore feketelisták közül a leghírhedtebbet ugyanis az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet) hozta létre. Ahogy a szervezetnek sikerült a nemzetközi adózási szabványokat bevezettetni, úgy fogytak a nevek a feketelistáról (ahol az egyáltalán nem együttműködő országok szerepeltek), majd a szürkelistáról is (ahol a nem megfelelő mértékben együttműködő államok voltak). Ráadásul a listán szerepelő alacsony adózású területek szinte mindegyike bevezeti a január elsejétől induló Globális Adóügyi Információcsere rendelkezéseit is, amelynek motorja az EU és az OECD együttműködése volt. Így az EU offshore feketelistáján szereplő országok szinte mindegyike együttműködik a nemzetközi szervezetekkel és az elmúlt években nagyon komoly és saját gazdaságukat komoly versenyhátrányba hozó intézkedéseket fogadtak el, hogy megfeleljenek az OECD, az Európai Unió és a G20 országok adóügyi diktátumainak.

Azt még nem tudni, hogy milyen lépéseket tervez az Európai Unió a feketelistán szereplő országokkal szemben. A lista egyébként az EU társasági adó átalakítási folyamatának vitája során került tulajdonképpen elő. Az unió ugyanis arra törekedik, hogy az egyes tagállamok eltérő társasági adótörvényeinek összhangba hozásával érjenek el igazságosabb adózási feltételeket. Az Európai Unió egységes, konszolidált társaságiadó-alapjáról túl sokat még nem lehet tudni, de azt igen, hogy a tárgyalások már megkezdődtek a tagállamokkal. Elvileg az EU társasági adóalap bevezetése nem lesz kötelező és fokozatosan vezetik majd be, ez Brüsszel szerint kizárná a klasszikus adóelkerülési formákat. A nyilvánosságra került információk alapján több adójogi szervezet is jelezte, hogy így valójában újabb lehetőségeket kapnak majd a a nagy multinacionális cégek, hogy adójukat hatékonyabban tervezhessék, ami pont az ellenkezője annak, amit az adópolitikusok akarnak elérni.

Facebooktwittergoogle_plusmail