Egyre több a kérdés az automatikus információcsere körül

Néhány hónap múlva Magyarország is automatikusan pénzügyi adatokat fog szolgáltatni az itt lévő befektetésekről a világ többi országának. A Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) által kidolgozott Common Reporting Standard (CRS) névre keresztelt globális pénzügyi információcsere szabvánnyal kapcsolatban azonban egyre több kérdés merül fel.

Legutóbb október elején a francia alkotmánybíróság mondta ki, hogy a rendelkezések sértik a magánélethez való jogot és nem állnak arányban az elérni kívánt célokkal. Franciaországban, a világ többi fejlett államához hasonlóan komoly gondokat okoz a pénzmosás és az adóelkerülés. Ennek visszaszorítása érdekében dolgozta ki az OECD a CRS szabványt, melynek segítségével a világ országai megoszthatják egymással a náluk befektetéssel bíró cégek és magánszemélyek pénzügyi adatait. Csakhogy a francai alkotmánybíróság kifogásolja, hogy az átadni kívánt információk köre túlságosan széles, ráadásul nem lehet tudni azt sem, pontosan kik és milyen jogon férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz. Mindezek miatt a CRS sérti az 1789-ben az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában garantált magánélethez való jogot.

Az Egyesült Királyság kormánya szintén az adóelkerülés és a pénzmosás jegyében idén tavasszal döntött úgy, hogy az vállalkozások szolgáltassanak információt valódi tulajdonosaikról és ezeket az információkat tegyék mindenki számára hozzáférhetővé. Csakhogy ez a rendelkezés sérti az Európai Emberi Jogi Egyezmény előírásait, amely ugyancsak kimondja: mindenkinek joga van magánélete tiszteletben tartásához és ettől az elvtől csak rendkívül indokolt esetben (nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból vagy bűncselekmény megelőzése céljából) lehet eltérni.

A téma az Egyesült Államokban is napirenden van. A Yahoo nemrégiben levelet írt az ottani hírszerzés első emberének, amiben iránymutatást kér. Az amerikai kormány ugyanis a terrorizmus elleni küzdelem jegyében hatalmas mennyiségű adatot gyűjt és ebben az internetes cégek (Microsoft, Yahoo, Google, Facebook) segítségét is szeretné igénybe venni. Csakhogy a szolgáltatók az adatok átadásával megsértenék felhasználóik magánélethez fűződő jogait. A helyzet azért is érdekes, mert az Európai Unió legfelsőbb bírósága egy ítéletében úgy foglalt állást, hogy a közigazgatási szervek hozzáférhetnek ugyan személyes adatokhoz, de csak úgy, hogy azzal nem sérthetik a magánélethez fűződő alapvető jogokat.

A fenti események alapján nagy a valószínűsége annak, hogy az OECD által kimunkált CRS elvek hamarosan átdolgozásra és pontosításra kerülnek annak érdekében, hogy a pénzmosás elleni küzdelem jegyében se sérülhessen a magánélet szentsége.

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Vizsgálat a holland ABN Amro Bank ellen

A feltételezések szerint a holland pénzintézet nem megfelelő gondossággal világította át az ügyfeleit és elmulasztotta a gyanús tranzakciók jelentését. A Deutsche Bankot pedig már meg is vádolták pénzmosással. A holland…

Bővebben >>>

Vita a ciprusi-orosz adómegállapodásról

A ciprusi kormányt teljesen váratlanul érte, hogy Oroszország megszüntetné a két ország közötti kettős adóztatásról szóló megállapodást. A Reuters arról számolt be, hogy a Putyin kormánya úgy véli, hogy az…

Bővebben >>>