Brexit: Új adóparadicsom születik?

A britek régóta adóversenyt vívnak az Európai Unió többi tagállamával. Most, hogy kilépnek a közösségből, a verseny élesedhet. Nem elképzelhetetlen, hogy Nagy-Britannia adóparadicsommá válhat, hogy megőrizze gazdasági pozícióit.

Amióta csak Nagy-Britannia tagja lett az Európai Uniónak, mindig komoly viták terhelték az együttműködést. Az egyik ilyen állandó konfliktust az okozta, hogy a szigetország a kontinens államainál rendre alacsonyabb társasági adókulcsot alkalmazott. A jelenleg 20 százalékos társasági adó, már most is a legalacsonyabb a legfejlettebb gazdaságú államokat tömörítő G7 csoportban, de a britek azt tervezik, hogy 2020-ra ezt is csökkentik 17 százalékra. (Összehasonlításul: Európa két legnagyobb gazdaságában, Németországban és Franciaországban 34 illetve 30 százalékos a társasági adókulcs, az Egyesült Államokban pedig 39 százalék.)

A mindenkori brit kormány célja a folyamattal egyértelmű: lökést adni a hazai cégeknek és magukhoz édesgetni a külföldi vállalkozásokat. Az erőfeszítések a jelek szerint sikerre vezettek. A brit kormány becslése szerint 2014-ben 1 billió font működő tőke áramlott a gazdaságba 85 ezer új munkahelyet teremtve az országban. Az érték a legmagasabb volt abban az évben az európai országok közül. A britek felismerték, a nagy világcégek képesek egyik napról a másikra szedni a sátorfájukat és oda helyezni a központjukat, ahol kevesebb adót kell fizetniük.

A brit társasági adócsökkentési versenyt rossz szemmel néző országok mindent megtettek a folyamat lassítása érdekében. Gyakran érveltek azzal, hogy ennek a versenynek nem lehetnek győztesei, hiszen mindig akadnak majd olyan kis országok, mint Írország vagy Szingapúr, akik hajlandóak ráígérni az alacsony brit társasági adókra is. Ettől függetlenül Brüsszel évek óta igyekszik gátat szabni a brit társasági adó csökkentési törekvéseinek és az USA is nem egyszer fejezte már ki rosszallását ebben az ügyben.

Most, hogy a britek úgy döntöttek, kilépnek az EU-ból, egy komoly visszatartó erőtől megszabadulnak: Brüsszel ugyanis tovább már nem szólhatna bele a társasági adó mértékébe. Igaz ugyan, hogy a brit döntés elbizonytalaníthatja a szigetországban tevékenykedő külföldi befektetőket, de ez csak újabb ösztönző lehet az adók csökkentésére, hiszen így maradásra bírhatják az ingadozó vállalkozásokat. Szélsőséges esetben elemzők még azt sem tartják kizártnak, hogy az önálló Nagy-Britannia adóparadicsommá alakulva igyekezne elorozni a beruházásokat a többi európai ország elől. Ez azonban nem lesz egyszerű, hiszen az EU válaszol könnyen megvonhatja a kereskedelmi kedvezményeket, amire a briteknek azért égetően nagy szüksége van.