A bankban vagy a párnában van biztonságban a pénzünk?

A modern pénzintézetek több kockázatot rejtenek, mint gondolnánk. A bankokról az átlagembernek a megbízhatóság jut eszébe. A pénzünk is nagyobb biztonságban van egy bankban, mint a szekrény alján a cipősdobozban, vagy a párnába varrva, gondolhatjuk laikusként. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a modern pénzintézetek számos kockázatot rejtenek, amikkel nem árt, ha tisztában vagyunk.

Lássuk csak, hogyan működik egy bank, avagy mit jelent a résztartalékos bankrendszer?

1. Az emberek berakják a pénzüket a bankba, amiért cserébe most éppen nevetséges kamatot kapnak.

2. A bank ezt a nagy mennyiségű betétet arra használja, hogy kölcsönöket adjon, vagy más pénzügyi eszközökbe fektesse be. Ezek az eszközök kisebb részt megbízhatók, nagyrészt rizikósak, de a bank bátran forgatja az ügyfelek pénzét, egy kis profit reményében.

A bankok a betétesek pénzének mindössze egy kis töredékét hagyják meg „tartaléknak” arra a célra, ha az ügyfél szeretne hozzájutni a pénzéhez. Magyarul, a pénzintézetek arra alapoznak, hogy statisztikailag valószínűtlen, hogy minden ügyfél egyszerre akarjon a pénzéhez hozzájutni. Éppen ezért fontos a bank likviditásának, vagyis folyamatos fizetőképességének vizsgálata.

A likviditás egy bank azon a képessége, hogy bármely pillanatban vissza tudja fizetni az ügyfelei pénzét, illetve fizetni tud ügyfelei szolgáltatásáért. A bármikori fizetőképességet nagyon körültekintő – likviditási terven alapuló -likviditásmenedzseléssel tudja elérni a bank.

Hogy miért fontos a likviditás? Normális piaci körülmények között, ha egy banknak sürgősen fizetőképessé kell válnia, akkor számíthat arra, hogy más bankok kisegítik egy rövid távú kölcsönnel. Krízishelyzetben azonban ez kevésbé fenntartható. A bank likviditása a biztosíték arra, hogy az intézmény krízishelyzetben is stabil marad, és önállóan, külső segítség nélkül képes kifizetni az ügyfeleit, ha arra van szükség.

Szakértők több bankot is megvizsgáltak ebből a szempontból 2017-ben, és azt találták, hogy a bankok többsége alig több mint egy százalékos (!) tartalékkal rendelkezik, ami rendkívül alacsony. Gondoljunk csak bele, ez azt jelenti, hogy ha az ügyfelek mindössze egy százaléka szeretne egy időben hozzájutni a pénzéhez, az bedöntené a bankot.

A limitált fizetőképességen kívül a nyugati bankok tőkével sem állnak túl fényesen, vagyis kevés a biztonsági tartalékuk, ami fizetésképtelenséget eredményezhet. Egy bank akkor fizetőképes, ha eszközeinek piaci értéke fedezetet biztosít idegen forrásai visszafizetésére. Ha ez nem így van, akkor válik fizetésképtelenné. Ahogy magánemberként is jó, ha van vésztartalékunk az ínséges időkre, úgy egy bank esetében sem hátrány, ha rendelkezik olyan tartalékkal, ami akkor is biztosítja a likviditást, ha az egyéb eszközei elértéktelenednek. Sok bank szinte semmi vésztartalékkal nem rendelkezik, és az ügyfelek akkor szembesülnek ezzel, amikor késő. A bankok simán bedőlhetnek, még a gazdag országokban is. Emlékszünk még az AIG-re, a Washington Mutual-ra, a Countrywide Financial-re vagy a Lehman Brothers-re?

Tanultunk ezekből? Kicsit. De nem eleget.

Szerencsére a modern technológiák és a digitalizáció segítségével a régi, kockázattal teli pénzügyi megoldásokat lassan felváltják az innovatív banki megoldások. Szakértők szerint a bankok jelenlegi működési formáját tíz éven belül elfelejthetjük. Kíváncsian várjuk, mit hoz a jövő?

Facebooktwittergoogle_plusmail