Az offshore vajon mi?

Luxembourg City night

Az offshore cég röviden ellenőrzött külföldi társaság. Ezzel eddig mindenki tisztában van. De vajon az új magyar szabályok szerint mi számít offshore cégnek és mi nem az?

Az új magyar szabályok szerint offshore cég az, amelyben egy magyar társaság 50 százaléknál nagyobb közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik. Feltétel továbbá az is, hogy a szóban forgó vállalkozás külföldi része 4,5 százaléknál kevesebb társasági adót fizessen. Az a vállalkozás, amelynek megfelelő személyzete, felszereltsége, eszközei, telephelye és valós gazdasági tevékenységet folytat, az NEM tekinthető offshore cégnek.

Lássuk milyen szankciókra kell számítani egy offshore cég tulajdonosának. 2016-ig egyéb jövedelemnek minősült az ilyen társaságtól kapott osztalék, kamat és az eladásából származó árfolyamnyereség is. De tavaly még egyéb jövedelemnek számított a fel nem osztott eredmény is, ha valaki legalább 25 százalékban birtokolt egy offshore társaságot. Az egyéb jövedelmek után 2016-ig a magyar adózási szabályok szerint 15 százalékos személyi jövedelemadót és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni.

2017-től a szabályok gyökeresen megváltoztak. A legfontosabb, hogy idén magyar magánszemélyek esetében nem szankcionálják az offshore társaságokat. Változott az egyéb jövedelem megítélése is, Ilyennek már csak az alacsony adókulcsú államban székhellyel rend cégektől származó osztalékot, kamatot és árfolyamnyereséget tekinti a magyar adózási rendszer. Fontos, hogy a fel nem osztott nyereség 2017-től már nem számít egyéb jövedelemnek!

Alacsony adókulcsú állam a magyar szabályok szerint az az ország, ahol vagy egyáltalán nincs társasági nyereségadó, vagy annak mértéke 9 százaléknál alacsonyabb. Nem minősül alacsony adókulcsú államnak az új szabályok szerint az az ország, amely kétoldalú adóegyezményt kötött Magyarországgal. Még akkor sem, ha a társasági adó kisebb 9 százaléknál.

Lássuk, milyen következményekkel jár a gyakorlatban az új magyar offshore szabályok alkalmazása? Azon országokból származó jövedelem, amelyekkel van Magyarországnak adóegyezménye, a cégtől magányszemélynek adott jövedelem után kedvezményes adót, azaz csak 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. További jó hír, hogy itt van egy felső, 450 ezer forintos felső határ, tehát akármennyi jövedelmünk van is, ennél többet nem kell adóként befizetnünk.

Más a helyzet azon országokból származó jövedelmekkel, amelyekre a magyar jogrend alacsony adókulcsú államként tekint. A fel nem osztott nyereség ugyan itt sem adóköteles ugyan, de az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell leróni.

Facebooktwittergoogle_plusmail