Az offshore cégek magyarországi megítélése 2017-től

Az Országgyűlés 2016 utolsó ülésnapján fogadta el azt a törvény, amely bevezeti az új adóamnesztiát és egyben módosítja a magyar magánszemélyek tulajdonában álló offshore társaságokra irányadó szabályozást. Érdekes fejlemény, hogy a legújabb adóamnesztia miatt azt várhatnánk, hogy az adóparadicsomokban bejegyzett cégekre vonatkozó szabályozás szigorodik, mégis úgy tűnik, hogy könnyebb lesz “offshoreozni” 2017-től.

A társasági adóról szóló törvény amerikai mintára „ellenőrzött külföldi társaság” elnevezéssel illeti az offshore cégeket. A vonatkozó szabályozás ennél némileg összetettebb, de nagyjából úgy lehet összefoglalni a lényegét, hogy amennyiben egy magyar magánszemély (tényleges) tulajdonos legalább 10%-os érdekeltséggel bír egy külföldi társaságban, amely nem fizet legalább 10%-os mértékű társasági adót, akkor ez a cég bizony ellenőrzött külföldi társaságnak minősül (továbbiakban: offshore cég) Abban az esetben, ha egy magyar társaság egy ilyen céget tulajdonol, illetve ilyen társaságtól kap bevételt vagy származik költsége, akkor számos negatív adókövetkezménnyel kellett számolni.

2017-től ez a szabályozás “enyhül”, ugyanis a magyar magánszemélynek ezentúl már 50%-ot meghaladó érdekeltséggel kell rendelkeznie a cégben, továbbá a külföldi társaságnak elegendő csak 4,5% társasági adót fizetnie. Ez a könnyítés két körülménynek köszönhető. Egyfelől az Európai Unió offshore cégekre vonatkozó szabályai lazábbak és ezt Magyarországnak is át kell vennie, másfelől hazánkban a társasági adó kulcsa 9% lesz jövőre (az új szabály szerint az offshore cégnek elegendő csak a magyar adómérték felét elérnie).

Fentieken kívül fontos kiemelni, hogy nem csak a társasági adóról szóló törvény rendelkezett az offshore cégekről, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény is. Eszerint 2016 végéig minden offshore cégtől kapott bevétel után a magyar magánszemélyeknek 33%-os adóteherrel kellett számolnia. Ezt jelentős mértékben súlyosbította az a körülmény, hogy a magánszemély tulajdonosnak az offshore cég éves profitja után is fennállt ez az adófizetési kötelezettsége, anélkül, hogy azt ténylegesen felvenné például osztalék formájában. Ez azt jelentette, hogy a cégben ott maradó nyereség után is adózni kellett a magyar magánszemélynek, hiába nem vette kézhez a profitot. Sokáig nem vették komolyan ezt a szabályozást arra gondolva, hogy az adóhatóság úgysem lát rá ezen külföldi cégek bankszámláira és tulajdonosi hátterére. Ez a helyzet 2017-től ugyancsak változik, ugyanis közel 100 ország fog banki információkat gyűjteni és automatikusan kicserélni 2018-tól az offshore cégek számlaegyenlegei és tényleges tulajdonosai tekintetében is.

2017-től azonban megszűnik az offshore cég fogalma a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. Ezáltal megszűnik az a fent említett korlátozó szabály is, hogy önmagában egy offshore társaság tulajdonlása esetén is adókockázat merüljön fel annak magánszemély tulajdonosánál. Egyedül egy rendelkezés marad érvényben ezen a területen, amely az alacsony adókulcsú államból származó jövedelmekre vonatkozik. Ennek az adóterhelése ugyancsak 33%, azonban alapból nem tartoznak ide azok az államok, amelyekkel Magyarország adóegyezményt kötött.

Ily módon a jövőben a magyar társaságtól származó osztalékkal egyenlő feltételek mellett adózik egy olyan külföldi cégtől származó osztalék is, amelynek államával Magyarország adóegyezményt kötött, még abban az esetben is, amennyiben az adott cég nem fizet vagy fizetett egy fillér társasági adót sem. Ezáltal több helyszín esetében is elmondható, hogy az eddigiektől eltérően nem sújtja negatívan a magyar szabályozás a külföldi cégtől származó osztalékot és egyéb kifizetéseket. Ebbe a körbe sorolható például az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Hongkong, Malajzia, Liechtenstein és még sokan mások.

Összefoglalva megállapítható, hogy jövő évtől sokkal könnyebb lesz „offshoreozni”, mint korábban, ugyanis az adóamnesztia bevezetésével egyidejűleg könnyítik a külföldi céges konstrukciókra vonatkozó szabályokat. Ráadásul, ha egy magyar magánszemély olyan adóparadicsomban bejegyzett cégből vesz ki osztalékot, amelynek állama adóegyezményt kötött Magyarországgal, akkor a magyar adóhatóság szemszögéből ezt az osztalékot úgy kell minősíteni, mintha egy magyar cégből származna (és nem kell a súlyosabb 33%-os adóteherrel számolni). Ha az adott adóparadicsom nem kötött Magyarországgal adóegyezményt, akkor sem vészes a helyzet, ugyanis, a korábbiaktól eltérően nem merül fel adófizetési kötelezettsége a magyar magánszemélynek, amíg nem vesz ki belőle osztalékot. Végeredményben ez azt jelenti, hogy, aki 2017-től hoz létre külföldi céges konstrukciót az új magyar szabályok fényében, akkor a banki adatok automatikus cseréjétől sem kell tartani, hiszen eltörölték az ilyen helyzetekre alkalmazható szankciókat.

Facebooktwittergoogle_plusmail