Adótervezés kibertérben 1.

Az elmúlt néhány évben jelentősen átalakultak az adózói adóelkerülési technikák mind a cégek, mind a magánszemélyek szintjén. Magánszemélyek esetében a Z generáció tekintetében, míg vállalkozások esetében az IT cégeknél jelenik meg legmarkánsabban ez a jelenség.

Ezzel a megváltozott adózói megatartással nemcsak az adózási szakembereknek, de az adóhatóságoknak is lépést kell tudni tartani, de nagy kérdés, hogy képesek lesznek-e követni ezt a rohamtempóban lezajlódó változást.

A legújabb adózási zóna a kibertér. Az interneten lezajlódó folyamatok hosszú távon akár csökkenthetik is az államok adóbevételeit. A kibertér sokak számára egy új adóoptimalizálási helyszínné vált. Megjelentek ugyanis olyan „adózói körök”, akik kizárólag az interneten bonyolítják ügyleteiket abban a hitben élve, hogy teljesen láthatatlanok. Ezen felül a kibertérben a „deep internet” világában naponta több ezer adásvételi ügylet történik anélkül, hogy ezt bármilyen hatóság látná és persze anélkül, hogy a nyereség után adót fizetnének.

A kibertérben a potenciális adózók száma rohamosan növekszik, viszont nem készültek kimutatások arról, hogy ebből a potenciális adózói körből mennyien teljesítik az adófizetési kötelezettségüket.

Megjelentek a digitális nomádok is, akik kizárólag online tevékenységet végeznek és online elszámolások során szerzik meg a bevételeiket. Tipikusan ilyen digitális nomádként végezhető munka a személyi tréner, a videó blogger vagy éppen a webfejlesztő stb. Ebből a körben nagyon sokan a radar alatt szállnak és nem keltik fel az adóhatóság figyelmét, de ettől még fennáll az adófizetési kötelezettségük a nyereségük után.

Várhatóan a sharing economy is csökkenteni fogja az adóbevételeket, hiszen a lényege, hogy osszunk meg, cseréljünk ki egymással termékeket, szolgáltatásokat. Ezeket az ügyleteket egyelőre nem figyelik a hatósági oldalról.

Ezen kívül megjelentek a kriptodevizák, amelyek tulajdonképpen átvették a nagy összegű készpénzek funkcióját. Hiába szabályozza az állam a készpénzes ügyletek bejelentési összeghatárát, sokan a nagy összegű készpénzes kifizetést például bitcoinnal oldják meg annak ellenére, hogy az ingadozó árfolyam miatt jelentős kockázatokat is hordoz magában. A tranzakció lekövethetőek az interneten, de az hogy ki utalt kinek már több utánajárást igényel.

A digitális világban nagyon sok élőmunkát átvesznek a robotok. A digitalizáció a negyedik ipari forradalomnak is tekinthető, de vele párhuzamosan kibontakozóban van a teremtő rombolás elmélete is, mely szerint az új digitális technológiák egyúttal rombolnak is, nemcsak építenek. Erre a problémára pedig az egyes államoknak is fel kell készülniük, hiszen ez jövedelemadó és járulékcsökkenést fog eredményezni az államok költségvetésében, hiszen a robotoktól aligha várható, hogy személyi jövedelemadót fizessenek. Néhány fejlett országban már elmélkedtek arról, hogy az élőmunkát kiváltó robotok után fizessenek különadót a cégek, azonban egyelőre még az az álláspont erősebb, hogy ez gátolná a fejlődést.

Míg az adóbevételeket csökkentő tényezők skálájának alján a digitális nomádok, addig a tetején az adóoptimalizáló multinacionális cégek helyezkednek el. Szinte hetente hallunk híreket arról, hogy a világ vezető IT cégei hogyan kerülnek adót a lehető legmesterségesebb konstrukciókkal, noha a legtöbb esetben csak a nyitva hagyott adózási kiskapukat használják ki.

A kérdés már csak az, hogy az egyes államok hogyan fognak reagálni az adóbevételek csökkenésre?

Facebooktwittergoogle_plusmail