Adatszolgáltatásra kötelezett óriáscégek

Jövő év március 31-ig a 750 millió eurónál nagyobb konszolidált árbevételt elérő multinacionális vállalkozásoknak kötelező lesz adatokat szolgáltani magyarországi üzleti tevékenységükről is – döntött a magyar Országgyűlés 2017. május 4-én. Ezzel Magyarország újabb fontos elemét alkalmazza az adóelkerülés elleni fellépés érdekében megfogalmazott nemzetközi szabályoknak.

Az OECD 2015-ben azért fogadta el a BEPS akciótervet, hogy az a multinacionális vállalatcsoportokon belüli pénzmozgásokat nyomon követhetővé tegye és ezáltal a tevékenysége által érintett országok adóhatóságai számára átláthatóvá váljon azok gazdálkodása. Ugyanezeket a szabályokat az Unió is leképezte az adóelkerülési csomagjában, amely kitér az automatikus információcsere egy különleges módjára, amely leginkább a multicégeket és kapcsolat vállalkozásaikat érinti. A szabályozás három fő részből áll: a magyar jogrendbe korábban már beágyazott fődokumentumból és a specifikus nyilvántartásból, valamint a Magyarország által most átvett CbCR (Country by Country Reporting) szabályaiból. Utóbbi tehát az országonkénti jelentéstételi kötelezettségből és az automatikus információcseréből áll össze, átvételét az Európai Unió 2017. június 4-ig előírta valamennyi tagállam számára.

A szabályok a legalább 750 millió euró konszolidált árbevételt elérő multinacionális vállalatokra vonatkoznak és a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket teszi átláthatóbbá az adóhatóságok részére. A jelentést a cégcsoport nevében az anyavállalatnak kell elkészítenie. Vannak azonban speciális esetek, amelyek miatt a vállalatcsoport más tagjait is jelentéstételre lehet kötelezni. Ilyen például, ha azok olyan országban tevékenykednek, ahol nincs CbCR szabályozás, vagy az a gyakorlatban nem működik.

Minden olyan leányvállalatról adatokat kell adni, amelyik üzleti tevékenységet folytat. A jelentésben a következő adatoknak kell szerepelniük: a kapcsolt és nem kapcsolt felektől származó bevételek összege, az adózás előtti eredmény, a befizetett nyereségadó, a jegyzett tőke és eredménytartalék, a foglalkoztatottak száma és a tárgyi eszközök értéke. A Magyarországon tevékenykedő cégeknek már 2016-ról adatokat kell közölniük. Az első határidő 2018 március 31. Emellett a magyar cégeknek 2017. december 31-ig nyilatkozniuk kell arról is, hogy CbCR beadására kötelezettek-e vagy sem.

Az alapján, hogy mi szerepel a CbCR-ben, önmagában nem ad lehetőséget a nemzeti adóhatóságok számára, hogy az adatok ismeretében módosítson a társasági adóalapon. Ám semmi akadálya annak, hogy az adatok alapján kockázatelemzést végezzen és ez alapján adóbírságot szabjon ki. Az is biztos, hogyha a multinacionális vállalkozás nem vagy csak hiányosan szolgáltat adatot, akkor azért rendkívül magas, 20 millió forintos mulasztási bírságot szabhat ki.

Facebooktwittergoogle_plusmail