Adatszolgáltatásra kötelezett óriáscégek

Jövő év március 31-ig a 750 millió eurónál nagyobb konszolidált árbevételt elérő multinacionális vállalkozásoknak kötelező lesz adatokat szolgáltani magyarországi üzleti tevékenységükről is – döntött a magyar Országgyűlés 2017. május 4-én. Ezzel Magyarország újabb fontos elemét alkalmazza az adóelkerülés elleni fellépés érdekében megfogalmazott nemzetközi szabályoknak.

Az OECD 2015-ben azért fogadta el a BEPS akciótervet, hogy az a multinacionális vállalatcsoportokon belüli pénzmozgásokat nyomon követhetővé tegye és ezáltal a tevékenysége által érintett országok adóhatóságai számára átláthatóvá váljon azok gazdálkodása. Ugyanezeket a szabályokat az Unió is leképezte az adóelkerülési csomagjában, amely kitér az automatikus információcsere egy különleges módjára, amely leginkább a multicégeket és kapcsolat vállalkozásaikat érinti. A szabályozás három fő részből áll: a magyar jogrendbe korábban már beágyazott fődokumentumból és a specifikus nyilvántartásból, valamint a Magyarország által most átvett CbCR (Country by Country Reporting) szabályaiból. Utóbbi tehát az országonkénti jelentéstételi kötelezettségből és az automatikus információcseréből áll össze, átvételét az Európai Unió 2017. június 4-ig előírta valamennyi tagállam számára.

A szabályok a legalább 750 millió euró konszolidált árbevételt elérő multinacionális vállalatokra vonatkoznak és a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket teszi átláthatóbbá az adóhatóságok részére. A jelentést a cégcsoport nevében az anyavállalatnak kell elkészítenie. Vannak azonban speciális esetek, amelyek miatt a vállalatcsoport más tagjait is jelentéstételre lehet kötelezni. Ilyen például, ha azok olyan országban tevékenykednek, ahol nincs CbCR szabályozás, vagy az a gyakorlatban nem működik.

Minden olyan leányvállalatról adatokat kell adni, amelyik üzleti tevékenységet folytat. A jelentésben a következő adatoknak kell szerepelniük: a kapcsolt és nem kapcsolt felektől származó bevételek összege, az adózás előtti eredmény, a befizetett nyereségadó, a jegyzett tőke és eredménytartalék, a foglalkoztatottak száma és a tárgyi eszközök értéke. A Magyarországon tevékenykedő cégeknek már 2016-ról adatokat kell közölniük. Az első határidő 2018 március 31. Emellett a magyar cégeknek 2017. december 31-ig nyilatkozniuk kell arról is, hogy CbCR beadására kötelezettek-e vagy sem.

Az alapján, hogy mi szerepel a CbCR-ben, önmagában nem ad lehetőséget a nemzeti adóhatóságok számára, hogy az adatok ismeretében módosítson a társasági adóalapon. Ám semmi akadálya annak, hogy az adatok alapján kockázatelemzést végezzen és ez alapján adóbírságot szabjon ki. Az is biztos, hogyha a multinacionális vállalkozás nem vagy csak hiányosan szolgáltat adatot, akkor azért rendkívül magas, 20 millió forintos mulasztási bírságot szabhat ki.

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Világszerte csökken a társasági nyereségadó

Jövő év március 31-ig a 750 millió eurónál nagyobb konszolidált árbevételt elérő multinacionális vállalkozásoknak kötelező lesz adatokat szolgáltani magyarországi üzleti tevékenységükről is – döntött a magyar Országgyűlés 2017. május 4-én.…

Bővebben >>>