A Stabilitás Megtakarítási Számla buktatói 2. rész

Korábbi írásunkban részletesen bemutattuk a Stabilitás Megtakarítási Számla gyakorlati
működését: Adóamnesztia, avagy a Stabilitás Megtakarítási Számla buktatói

Offshore amnesztiát szinte minden európai ország kínált hosszabb vagy rövidebb ideig. Az ilyen adóamnesztiák sokfélék lehetnek, de lényegük az, hogy a korábban adózatlan összegek visszakerüljenek a gazdaság körforgásába, természetesen a mindenkori adók megfizetése mellett. A hazavitt pénzért cserébe az adóamnesztia keretében különféle büntetőadókat szokás kérni. De ez még mindig jobban megéri a tulajdonosoknak, mint egy esetleges súlyos büntetés, amely akár börtön is lehet. Az összes adóamnesztia eredménye élénk vitát keltett az érintett országokban. Valaki mindig kevesli a hazahozott pénzek gazdáinak fenyítését, míg a másik oldal szerint azért nem érkezett be a tervezett összeg, mert a feltételek túl szigorúak voltak. Ez kifejezetten nemzetközi jelenség.

A Stabilitás Megtakarítási Számla az egyik legérdekesebb adóamnesztia konstrukció. Például
a beérkező összegek eredetét, legkevesebb öt millió forintot, a NAV nem vizsgálja. A befizetés időpontjában az az összeg megszerzett jövedelemnek minősül. A piacon megtalálható többi befektetési lehetőség esetében azonban már a 3,6 millió forintnyi összegben érintett ügyletek esetén is át kell világítani a befektetőt. Erre törvény kötelez.

A Stabilitás Megtakarítási Számla első hallásra kitűnő eszköz a külföldi pénzek hazahozatalára, azonban jobban megvizsgálva egyáltalán nem kockázatmentes.

Biztosan érdemes-e a Stabilitás Megtakarítási Számlára hazahozni külföldi vagyont?

Gazdasági szempontból megközelítve fontos kiemelni, hogy a fizetendő adó összegéhez hozzá kell számolni a külföldi deviza átváltásából eredő veszteséget, hiszen az esetek döntő többségében külföldi devizában tudnak Magyarországra utalni, azonban a Stabilitás Megtakarítási Számlán forintban denominált államkötvénybe lehet befektetni.

Adózási szempontból is vannak kockázatok, ugyanis a jogszabályban nem rendelkeztek arról, hogy a befizetés forrásául szolgáló jövedelem mentesülne az adózás alól. A korábbi adóamnesztiák ezt a kitételt rögzítették. Mindezek alapján a NAV tüzetesen átvizsgálhatja az ügyfelet, ha feltételezik, hogy a befektetés összege adóelkerülésből származik. A befizetés tény nem lehet alapja megállapításnak vagy vizsgálatnak, de ha a befektető korábban eltitkolta vagyonát adózási szempontból vagy más módon megszegte az adózást szabályozó törvényeket, akkor az adóhatóság számon kérheti az adózót az amnesztia ellenére is. A pénzintézetekben sem bízhat maradéktalanul az offshore vagyon tulajdonosa. Nemcsak az érdeklődő telefonhívásokat rögzítik, de 2016. január elsejétől gyűjtik az adatokat a globális és automatikus adóügyi információcsere rendszer. Erről további információkat találhat korábbi cikkünkben. Ez az új szabvány azt jelenti, hogy pár év múlva gyakorlatilag minden bank a világon köteles lesz jelenteni a különféle nemzeti adóhatóságoknak ügyfeleik számlájáról. Az információcsere elkerülhetetlenül megváltoztatja a hagyományos offshore adózási struktúrákat, hiszen az adózó összes fontos, bankszámlához kapcsolódó adata az adóhatósághoz kerül automatikusan, bármely külön kérés nélkül. A globális és automatikus adóügyi információcsere miatt vagy a modernebb céges, alapítványi és bizalmi vagyonkezelési struktúrákat kell választaniuk az adótervezőknek vagy élhetnek az adóamnesztia nyújtotta lehetőségekkel. Fontos tudni, hogy a külföldön tartott vagyonok birtokosait semmiképpen sem a kedvező kamatok csábítják, hanem az elérhető biztonság foka. A Stabilitás Megtakarítási Számla 2013-as megnyitásától 2015. március 31-éig 708 egyéni számlára összesen 45 milliárd forint érkezett, jelentette a HVG. Ez óriási összeg, azonban nyilvánvalóan eltörpül a külföldön tartott magyar vagyonok nagyságához képest. Ezt az összeget sokan és szívesen becsülik meg, azonban a valódi mértékről komolyan vehető adat nincs.

Amennyiben a tapasztalatok azt mutatják, hogy az offshore vagyonok tulajdonosait békén hagyja az adóhatóság, akkor lehet hogy hazaindulnak a külföldi bankokban alvó pénzek. De egyelőre úgy tűnik, hogy más megoldásokat részesítenek előnyben.

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Világszerte csökken a társasági nyereségadó

Korábbi írásunkban részletesen bemutattuk a Stabilitás Megtakarítási Számla gyakorlati működését: Adóamnesztia, avagy a Stabilitás Megtakarítási Számla buktatói Offshore amnesztiát szinte minden európai ország kínált hosszabb vagy rövidebb ideig. Az ilyen…

Bővebben >>>