A Stabilitás Megtakarítási Számla buktatói 2. rész

Korábbi írásunkban részletesen bemutattuk a Stabilitás Megtakarítási Számla gyakorlati
működését: Adóamnesztia, avagy a Stabilitás Megtakarítási Számla buktatói

Offshore amnesztiát szinte minden európai ország kínált hosszabb vagy rövidebb ideig. Az ilyen adóamnesztiák sokfélék lehetnek, de lényegük az, hogy a korábban adózatlan összegek visszakerüljenek a gazdaság körforgásába, természetesen a mindenkori adók megfizetése mellett. A hazavitt pénzért cserébe az adóamnesztia keretében különféle büntetőadókat szokás kérni. De ez még mindig jobban megéri a tulajdonosoknak, mint egy esetleges súlyos büntetés, amely akár börtön is lehet. Az összes adóamnesztia eredménye élénk vitát keltett az érintett országokban. Valaki mindig kevesli a hazahozott pénzek gazdáinak fenyítését, míg a másik oldal szerint azért nem érkezett be a tervezett összeg, mert a feltételek túl szigorúak voltak. Ez kifejezetten nemzetközi jelenség.

A Stabilitás Megtakarítási Számla az egyik legérdekesebb adóamnesztia konstrukció. Például
a beérkező összegek eredetét, legkevesebb öt millió forintot, a NAV nem vizsgálja. A befizetés időpontjában az az összeg megszerzett jövedelemnek minősül. A piacon megtalálható többi befektetési lehetőség esetében azonban már a 3,6 millió forintnyi összegben érintett ügyletek esetén is át kell világítani a befektetőt. Erre törvény kötelez.

A Stabilitás Megtakarítási Számla első hallásra kitűnő eszköz a külföldi pénzek hazahozatalára, azonban jobban megvizsgálva egyáltalán nem kockázatmentes.

Biztosan érdemes-e a Stabilitás Megtakarítási Számlára hazahozni külföldi vagyont?

Gazdasági szempontból megközelítve fontos kiemelni, hogy a fizetendő adó összegéhez hozzá kell számolni a külföldi deviza átváltásából eredő veszteséget, hiszen az esetek döntő többségében külföldi devizában tudnak Magyarországra utalni, azonban a Stabilitás Megtakarítási Számlán forintban denominált államkötvénybe lehet befektetni.

Adózási szempontból is vannak kockázatok, ugyanis a jogszabályban nem rendelkeztek arról, hogy a befizetés forrásául szolgáló jövedelem mentesülne az adózás alól. A korábbi adóamnesztiák ezt a kitételt rögzítették. Mindezek alapján a NAV tüzetesen átvizsgálhatja az ügyfelet, ha feltételezik, hogy a befektetés összege adóelkerülésből származik. A befizetés tény nem lehet alapja megállapításnak vagy vizsgálatnak, de ha a befektető korábban eltitkolta vagyonát adózási szempontból vagy más módon megszegte az adózást szabályozó törvényeket, akkor az adóhatóság számon kérheti az adózót az amnesztia ellenére is. A pénzintézetekben sem bízhat maradéktalanul az offshore vagyon tulajdonosa. Nemcsak az érdeklődő telefonhívásokat rögzítik, de 2016. január elsejétől gyűjtik az adatokat a globális és automatikus adóügyi információcsere rendszer. Erről további információkat találhat korábbi cikkünkben. Ez az új szabvány azt jelenti, hogy pár év múlva gyakorlatilag minden bank a világon köteles lesz jelenteni a különféle nemzeti adóhatóságoknak ügyfeleik számlájáról. Az információcsere elkerülhetetlenül megváltoztatja a hagyományos offshore adózási struktúrákat, hiszen az adózó összes fontos, bankszámlához kapcsolódó adata az adóhatósághoz kerül automatikusan, bármely külön kérés nélkül. A globális és automatikus adóügyi információcsere miatt vagy a modernebb céges, alapítványi és bizalmi vagyonkezelési struktúrákat kell választaniuk az adótervezőknek vagy élhetnek az adóamnesztia nyújtotta lehetőségekkel. Fontos tudni, hogy a külföldön tartott vagyonok birtokosait semmiképpen sem a kedvező kamatok csábítják, hanem az elérhető biztonság foka. A Stabilitás Megtakarítási Számla 2013-as megnyitásától 2015. március 31-éig 708 egyéni számlára összesen 45 milliárd forint érkezett, jelentette a HVG. Ez óriási összeg, azonban nyilvánvalóan eltörpül a külföldön tartott magyar vagyonok nagyságához képest. Ezt az összeget sokan és szívesen becsülik meg, azonban a valódi mértékről komolyan vehető adat nincs.

Amennyiben a tapasztalatok azt mutatják, hogy az offshore vagyonok tulajdonosait békén hagyja az adóhatóság, akkor lehet hogy hazaindulnak a külföldi bankokban alvó pénzek. De egyelőre úgy tűnik, hogy más megoldásokat részesítenek előnyben.

Facebooktwittergoogle_plusmail